|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 84 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-84 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kalmár Ferenc 2001. január 9.Nagyszebenben, az erdélyi szászok egykori fellegvárában mára a 170 ezres lakosság alig egy százaléka vallja magát németnek. Nagyobb számban élnek magyarok a városban, mint szászok. Mintegy 4100 magyar lakik Nagyszebenben, a lakosság 2,6 %-a, Szeben megyében pedig 4,29 % a magyarok aránya. A megyében a 13 ezer szavazati joggal rendelkező magyar személy közül 3600-an választották az RMDSZ jelöltjét a választáson, tájékoztatott Szombatfalvi Török Ferenc, a nagyszebeni RMDSZ elnöke. A medgyesi magyarságnak egynegyede sem voksolt az RMDSZ-re. Keresztes Kálmán, a nagyszebeni Goga Octavian Gimnázium matematikatanára, egyben aligazgatója elmondta, hogy a városban mindössze egyetlen óvodában működik magyar tagozat, az elemi és gimnáziumi osztályokat pedig csak minisztériumi engedéllyel lehetett megindítani. A Goga Octavian Gimnáziumban 45-en tanulnak magyarul, a 15-ös általános iskolában 64-en. A VIII. osztályban 14 magyar tanuló van, az első osztályt idén két magyar tanulóval kezdték. Az új polgármester valamikor tanfelügyelő volt, az ő jóindulatának köszönhetően indulhatott az első osztály. Medgyesen azonban 11 tanulóval nem indulhatott meg a magyar első osztály. Az Illyés Közalapítvány segítségével vásárolhattak a nagyszebeniek iskolabuszt, amely a környék falvaiból és a város különböző negyedeiből szedi össze a magyar gyermekeket. A bentlakók költségeinek egy részét szintén a magyarországi közalapítvány fizeti. Valamikor három-négy párhuzamos magyar osztály is indult és az érettségizettek szinte mind bejutottak az egyetemre. Talán épp ez volt a vesztünk, vélte Kazinczy Jenő, aki 1955-től az 1989-es fordulatig volt a gimnázium igazgatója. Aki egyetemet végzett, Ceausescu intézkedéseink megfelelően, nem kerülhetett vissza a városba. Lassan magyar értelmiség nélkül maradt a város. Ötven évvel ezelőtt tizenegy vállalat élén állt magyar igazgató. Mára egy sincs. - Még a kommunizmus idején is gazdag magyar művelődési élet zajlott Nagyszebenben, emlékezett vissza a múltra Kalmár Ferenc, az újjáalakult Polgári Kör vezetője. Színdarabokat, vígjátékokat adtak elő. A helybeliek büszkék újságjukra. A Nagyszeben és Vidéke sokáig havonta jelent meg, később negyedévenként. Ezelőtt egy évvel pénzhiány miatt leállt, de most újraindítják. A lap ezerkétszáz példányban jelenik majd meg és a dévai Corvin Kiadónak köszönhetően ingyen terjesztik. - A nagyszebeni magyarok az RMDSZ főtéri, korszerűsített helységeiben szinte hetente tartanak összejöveteleket. Az ifjúsági szervezet élén Szántó Csilla tanárnő áll. - A városban egyetlen könyvesboltban sem árulnak magyar könyveket. /Szucher Ervin: Túlélni próbál a nagyszebeni magyarság. Két gyermekkel indítottak osztályt az elemiben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./2010. december 23.Új testület jött létre Nemzeti összetartozás bizottság névenNemzeti összetartozás bizottság néven új testület jött létre. A bizottságnak tizenkét tagja lesz. Kövér László házelnök nyújtotta be csütörtökön a határozati javaslatot, melyet az Országgyűlés 314 igen 46 nem 3 tartózkodással fogadott el. A határozati javaslat szerint 2011-ben, az állampolgársági törvény kiterjesztésével, a Magyarország határain kívül élő magyar emberek és a magyar állam között közjogi kapcsolat létesítésének a lehetősége nyílik meg, amely az elmúlt kilencven, illetve elmúlt húsz esztendőhöz képest alapvetően új helyzetet és lehetőségeket teremt, valamint új feladatokat ró a magyar-magyar kapcsolatok területén a kormányzatra, illetve a kormány feletti ellenőrzést gyakorló Országgyűlésre egyaránt. A javaslat indoklása szerint a 2010-es választásokat követően kialakított új kormányszerkezet kifejezésre juttatta azt a politikai szemléletváltást, mely szerint a határon túlinak mondott magyarok ügye nem külügyi kérdés, ezen ügyek vitele kormányzati szinten nem a Külügyminisztérium, hanem egy tárca nélküli miniszter (miniszterelnök-helyettes), valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium feladata. A javaslat szerint a képviselőcsoportok között egyetértés van abban, hogy az Országgyűlés bizottsági rendszere is tükrözze ezt a szemléletet. Ennek kifejezéseként az országgyűlési határozat létrehozza a Nemzeti összetartozás bizottságát, illetve a megváltozott feladatkörnek megfelelően módosítja a Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottsága nevét. A határozat 2011. január 1-jén lép hatályba. A testület elnöke Potápi Árpád János (Fidesz), alelnöke, Kovács Ferenc (Fidesz) és Szili Katalin (független). Tagjai, Ékes Ilona (Fidesz) Hoppál Péter, (Fidesz), Kőszegi Zoltán (Fidesz), Révész Máriusz (Fidesz), Kalmár Ferenc András (KDNP) és Stágel Bence (KDNP) valamint Szávay István (Jobbik). Az LMP frakciója az Országgyűlés első tavaszi ülésnapján tesz javaslatot a bizottság tagjára. Tóbiás József, az MTI-nek úgy nyilatkozott: az MSZP nem jelöl tagot a bizottságba. Indoklásképpen azt mondta: pártja a házbizottság csütörtöki ülésén azt kérte, ne most döntsön a határozati javaslatról a parlament. Véleménye szerint nehéz olyan bizottságról dönteni, melynek nincsenek meghatározva a céljai, a feladatai. MTI 2011. március 8.Kiterjesztenék a csángók oktatásátA moldvai csángómagyarok oktatási programjának fejlesztését és kiterjesztését szorgalmazta az asszimiláció megállítása érdekében Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának tegnapi budapesti ülésén. Solomon Adrián kiemelte: míg 2000-ben két helyszínen, ma már 24 faluban folyik magyar oktatási program, sok gyermek jelentkezik magyar tanítási nyelvű intézménybe tovább tanulni. A 2010—2011-es tanévben 1860 gyermeket sikerült a programba bevonni, ugyanakkor szeretnének minél több óvodáskorú gyermekkel foglalkozni. Még legalább húsz-harminc helyszínt szeretnének bevonni a programba, és újabb magyar házakat alakítanának ki. A magyar házak nem csak a gyermekek, hanem az egész falu életében nagyon fontos szerepet játszanak — hangsúlyozta. Szorgalmazta továbbá, hogy Bákóban, ahol a legtöbb csángómagyar él, alakítsanak ki egy oktatási-kulturális központot, és magyar nyelvű médiumok is működjenek Csángóföldön. Mint mondta, az anyanyelven való tanulást a törvények ugyan biztosítják, de a helyhatóságok gyakran nem tartják azt be. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója szerint a csángókérdés egyrészt sikertörténet, másrészt nagyon sok még a megoldandó probléma. Ha nem indult volna el a csángó oktatási program, ma nem beszélhetnénk a Kárpátokon túli magyarságról — fogalmazott. A jövőre nézve elengedhetetlennek tartotta Bákóban magyar nyelvű középfokú oktatási intézmény kialakítását. Megjegyezte: mára a korábbi 62 000-ről 45 000-re csökkent a magyarul még beszélők száma, és a korfája is meglehetősen rossz ennek a népcsoportnak. Ugyanakkor feltette a kérdést, hogy az elmúlt tíz évben az oktatási programot miért szinte kizárólag magyarországi forrásból valósították meg, miért volt elenyésző a román forrás, s az RMDSZ miért nem lépett fel hatékonyan. Pákozdi Judit, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke az előrehaladott asszimilációra hívta fel a figyelmet. Horváth Szilárd, a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány elnöke szerint jó lenne, ha minden magyarul tanuló csángó gyermeknek lenne egy befogadó családja Magyarországon. A diószéni születésű, moldvai csángó keramikusművész, Petrás Mária arról beszélt, először történik meg, hogy a magyar Országgyűlés asztalára kerül az ügyük. Kalmár Ferenc KDNP-s politikus elsősorban a székelyföldi kapcsolatok terjesztésében lát lehetőséget. A bákói magyar ház felépítése szerinte kemény ellenállásba ütközik majd, de ennek ellenére meg kell próbálni — vélekedett. Szili Katalin, a bizottság független alelnöke problématérkép készítésére tett javaslatot, hogy valóban elérjék a nyelv és a kultúra megtartását Csángóföldön. Azt is kezdeményezte, hogy a finanszírozás ügyét később tűzze napirendjére a bizottság. Szávay István (Jobbik) arra biztatta képviselőtársait, hogy hozzá hasonlóan vállaljanak keresztszülőséget egy-egy csángó gyermek támogatása érdekében. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. március 8.Diószegi László: 45 ezerre csökkent a magyarul még beszélő csángók számaA moldvai csángómagyarok oktatási programjának fejlesztését és kiterjesztését szorgalmazta az asszimiláció megállítása érdekében Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának hétfői budapesti ülésén. Solomon Adrián kiemelte: míg 2000-ben két helyszínen, ma már 24 faluban folyik magyar oktatási program, amelynek eredményeként sok gyermek jelentkezik magyar tanítási nyelvű intézménybe továbbtanulni. Mint elmondta, a 2010-2011-es tanévben 1860 gyermeket sikerült a programba bevonni, ugyanakkor szeretnének minél több gyermeket elérni, és minél több óvodás korú gyermekkel szeretnének foglalkozni. Kiemelte: még legalább 20-30 helyszínt szeretnének a programba bevonni, és további magyar házakat is szeretnének kialakítani. A magyarházak nem csak a gyermekek, hanem az egész falu életében nagyon fontos szerepet játszanak – mutatott rá. Az elnök szorgalmazta azt is, hogy Bákóban, ahol a legtöbb csángómagyar él, egy oktatási-kulturális központot alakítsanak ki, és magyar nyelvű médiumok is működjenek Csángóföldön. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója szerint ha nem indult volna el a csángó oktatási program, ma nem beszélhetnénk a Kárpátokon túli magyarságról. Az eredmények közé sorolta az Európa Tanács 2001-es témában megfogalmazott ajánlásait, hogy veszélyeztetettnek nyilvánították kultúrájukat. Ugyanakkor feltette a kérdést, hogy az elmúlt tíz évben az oktatási programot miért szinte kizárólag magyarországi forrásból valósították meg, miért volt elenyésző a román forrás, s az RMDSZ miért nem lépett fel hatékonyan. A jövőre nézve elengedhetetlennek tartotta Bákóban magyar nyelvű középfokú oktatási intézmény kialakítását. Megjegyezte: mára a korábbi 62 ezerről 45 ezerre csökkent a magyarul még beszélők száma, és a korfája is meglehetősen rossz ennek a népcsoportnak. A csángóügy egyben modell is, hiszen a Kárpát-medence magyarságának többsége szórványban él. Ha az alkalmazott megoldások sikeresek, akkor azok máshol is használhatók lehetnek – hangsúlyozta. Pákozdi Judit, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke az előrehaladott asszimilációra hívta fel a figyelmet. Megjegyezte: előrelépéshez e téren magukra a csángókra is szükség van, ezért identitásukat erősíteni kell. Horváth Szilárd, a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy jó lenne, ha minden magyarul tanuló csángó gyermeknek lenne egy befogadó családja Magyarországon. Elmondta: az alapítvány közel 300 millió forinttal támogatta a csángóföldi programot az elmúlt mintegy hat évben. Ugyanakkor úgy látta, a civil szférában még van tartalék, ezért a kezdeményezések, támogatási formák további bővítését szeretnék elérni. Ezek között említette a Csángóföldön oktató tanárok, kiadványok, többnyelvű misekönyvek kiadásának támogatását. Fontosnak tartotta, hogy együtt tudjanak működni az állami szférával, az erről szóló egyeztetések már megkezdődtek. A diószéni születésű, moldvai csángó keramikusművész Petrás Mária arról beszélt, először történik meg, hogy a magyar Országgyűlés asztalára kerül az ügyük. Kapcsolódva az előtte elhangzott felvetésekhez, megerősítette, helyzetükön nagyon sokat segítene ha magyar nyelvű médium működhetne Csángóföldön. A moldvai magyarságot úgy fosztották meg nyelvétől és magyar nyelvű misétől úgy, hogy soha nem kérdezték meg őket – mutatott rá, hozzátéve: hibás megközelítés lenne, ha most azt kérdezgetnék tőlük, hogy valóban magyarnak vallják-e magukat. Kalmár Ferenc (KDNP) szintén arról beszélt, hogy nagyon fontos lenne magyar nyelvű rádió, vagy televízióadás elindítása, illetve az oktatási program bővítése. A KDNP-s politikus elsősorban a székelyföldi kapcsolatok terjesztésében lát lehetőséget. A bákói magyar ház felépítése szerinte kemény ellenállásba ütközik majd, de ennek ellenére – mondta – meg kell próbálni. Szili Katalin, a bizottság független alelnöke problématérkép készítésére tett javaslatot, hogy valóban elérjék a nyelv és a kultúra megtartását Csángóföldön. Azt is kezdeményezte, hogy a finanszírozás ügyét később tűzze napirendjére a bizottság. Szávay István (Jobbik) arra biztatta képviselőtársait, hogy hozzá hasonlóan vállaljanak keresztszülőséget egy-egy csángó gyermek támogatása érdekében. Transindex 2011. március 17.Toró T. Tibor: Most már hazánk is van!Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke és családja Szegeden, a Kormányhivatalnál adta be állampolgársági kérelmét. Népes temesvári küldöttség adta be állampolgársági kérelmét az egyszerűsített honosítás keretében Szegeden, a Kormányhivatal Integrált Kormányzati Ügyfélszolgálatánál március 17-én. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke és népes családja mellett jelen volt Kása Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Temes megyei szervezetének elnöke és családja, Erdei Ildikó, a Temes Megyei Civil Tanács elnöke és családja, valamint Szabó Ferenc Temesvár önkormányzatának magyar képviselője és családja. A temesvári küldöttség mellett meghívást kapott és jelen volt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Arad megyei szervezete részéről Nagy István megyei elnök, valamint Murvai Miklós, az aradi Demokrácia Központ igazgatója, továbbá a Vajdasági Magyar Szövetség részéről Pál Károly ügyvezető alelnök és Juhász Bálint alelnök. A temesváriak, az aradiak, valamint a vajdaságiak összesen hatvanan képviseltették magukat az eseményen, közülük több mint ötvenen adták be honosítási kérelmüket. A küldöttséget B. Nagy László kormánymegbízott köszöntötte, majd a meghívottak kaptak szót. Toró T. Tibor, az Erélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke hangsúlyozta: „Eddig csak országunk és szülőföldünk volt, most már hazánk is van, nemcsak a magasban, hanem itt a Földön is.” Az ünnepi esemény végén felkértek mindenkit, hogy sorszámot húzzon és annak alapján járuljanak mappáikkal a kormányablakok munkatársaihoz. A neves személyiségek között jelen volt Kalmár Ferenc szegedi országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás Parlamenti Bizottságának tagja is. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és az anyakönyvezető hivatalok mellett március 16-tól a Kormányablakok is fogadják a magyar állampolgárságot igénylőket. Előreláthatóan a temesvári, valamint az aradi Demokrácia Központok zöld sávok kapnak majd a szegedi Kormányhivatalnál, ahová kiemelten küldhetik az ügyfeleiket a kérelmeiket tartalmazó mappákkal. Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – Temes megyei szervezet Erdély.ma 2011. július 8.Világtalálkozó Verőcén (Erdélyország az én hazám)Idén ötödik alkalommal nyitja meg kapuit az Erdélyország az én hazám világtalálkozó Verőcén, a Csattogó-völgyben. A július 8. és 10. között zajló találkozó olyan kiemelt témákkal foglalkozik, mint például a Székelyföldért Társaság által szervezett autonómia-fórum. A tanácskozásra meghívták az anyaországi és erdélyi pártok képviselőit, hogy fejtsék ki véleményüket a székelyföldi önrendelkezéssel kapcsolatban. Részvételi szándékát eddig Bíró Zsolt (Székely Nemzeti Tanács), Kalmár Ferenc (KDNP), Potápi Árpád (Fidesz), Szabó Vilmos (MSZP), dr. Gaudi Nagy Tamás (Jobbik), dr. Dorosz Dávid és Berze Márton (LMP), valamint Szász Jenő (MPP) jelezte. A szervezők bíznak benne, hogy az RMDSZ és az alakulófélben lévő EMNP részéről is elfogadják a meghívást, és megtisztelik jelenlétükkel a fórumot. A fesztivál másik kiemelt témája a magyarországi és erdélyi unitárius egyház egyesülése, amelyet az unitárius hívek országunk szétszabdalása óta áhítanak. Az unitárius egyház jövőjéről Balázsi László megbízott püspök-főjegyző tart előadást. A vasárnapi ökumenikus istentiszteletet követően megemlékeznek a bukovinai székelyek áttelepülésének 70. évfordulójáról. Ezt követően a Csángó Keresztszülők Egyesületének képviselői mutatják be a tiszteletre méltó mozgalmat, amelyet a csángóföldi magyar oktatásért folytatnak. A keresztszülők által támogatott gyermekek társaságában fellép például Petrás Mária népdalénekes-keramikusművész. Izgalmas helyszínnek ígérkezik a Litea-könyvsátor. Szombaton bemutatják Margittai Gábor szórványmagyarságról írt kötetét, a Trianoni menyecskét, de elkalandoznak az erdélyi magyar irodalom legendás helyszíneire is: Kolozsvárra Szász István Tas a Hitelről írt kötete által, Marosvécsre a Helikon Alapítvány bemutatkozásával, illetve Nagyváradra a Holnaposok révén. Vasárnap Böjte Csaba testvérrel találkozhatnak az érdeklődők, aki ökumenikus szentmisére várja a híveket Nagy Árpád református és Balázsi László unitárius püspökkel együtt. Csaba atya a rendezvényen dedikálja legújabb műveit, de a Csattogó-völgybe várják Kányádi Sándor költőt is. A felhőtlenebb, de komoly szórakozás ígéretével hirdetik meg a Ki tud többet Erdélyről? vetélkedőt, melyet az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesületének lelkes csapata szervez Csíki András elnök vezetésével. A Székelyföldért Társaság – mely július 4-én hivatalosan is bejelentette megalakulását – meghirdette a II. Székelyföldért Labdarúgótornát. Minden este koncerttel zárul. A pénteki főszereplő a sokak által várt Bikini, szombaton délután a Swetter zenekar, este pedig Tamás Gábor lép fel a nagyszínpadon. Vasárnap este az Ismerős Arcok koncertje zárja a programsorozatot. Frigyesy Ágnes. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. július 11.Székelyföld autonómiája létkérdés (Erdélyország az én hazám)Székelyföld autonómiájának megteremtése a Kárpát-medencei magyarság számára létkérdés – jelentette ki Kalmár Ferenc, a KDNP alelnöke szombaton Verőcén az Erdélyország az én hazám című világtalálkozón az erdélyi autonómiáról rendezett kerekasztal-tanácskozáson tartott előadásában. Kalmár kifejtette: történelmi pillanathoz érkeztünk, amikor a román közigazgatás napirenden lévő átszervezése kapcsán az a kérdés, hogy a három, többségében magyarlakta megye – Hargita, Kovászna, Maros – más megyékbe beolvadva vagy egységes régiót alkotva, területi autonómiát élvezve, önállóan működjék-e tovább. Az ott élő magyarság semmivel sem kér többet, mint ami az Európai Unió más népeit megilleti, hiszen ilyen autonómia jól működik Dél-Tirolban, Katalóniában és Finnországban. A megmaradás a tét – tette hozzá a politikus. A tanácskozáson Biró Zsolt, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke arról beszélt, hogy az autonómia kivívása érdekében olyan referendum előkészítéséhez láttak hozzá, amely alapul szolgálhat egy fél év múlva induló európai aláírás-gyűjtési akciónak. A Lisszaboni Szerződés ugyanis lehetőséget ad arra, hogy legalább hét országban valamilyen közösségi kérdésről összegyűlő, minimum egymillió aláírás esetén az EU napirendre tűzze az ügyet, ez esetben a székely autonómiáét. A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás össznemzeti ügynek nevezte az autonómia elérését, amihez a politikai erők összefogására, egységes álláspont kidolgozására van szükség. Szabó Vilmos, az MSZP frakcióvezető-helyettese közölte, az előző kormány is sokat tett a határon kívül élő magyarságért. Beszédét hurrogások, nemtetszés-nyilvánítások kísérték. A tanácskozást a néhány napja alakult Székelyföldért Társaság rendezte. A civil szervezet a Magyarországon letelepedett székelyek összefogását tűzte zászlajára Székelyföld területi önrendelkezése törvényes elfogadásának előmozdításáért. Verőcén ötödik alkalommal rendezték meg az erdélyi világtalálkozót, amelyen a különféle kulturális programok mellett kirakodóvásár, kézműves-foglalkozások várták a látogatókat. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. október 6.Az autonómiára is utal a módosító javaslat (Európa Tanács)Az autonómiára utaló módosító javaslathoz sikerült többségi támogatást szerezniük magyar országgyűlési képviselőknek az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének őszi ülésszakán a nemzeti szuverenitás és az államiság kérdéséről szóló határozathozatal kapcsán. A keddi strasbourgi ülésnapon napirenden szerepelt az a határozati javaslat, amely arról szólt, hogy miként lehetne tisztázni a nemzetközi jog jelenleg meglehetősen ellentmondásos kérdését, a nemzeti szuverenitás és az államiság elvének egymáshoz való viszonyát. A kiindulópont az volt, hogy a tisztázatlanság folytán számos olyan szakadár tendencia figyelhető meg Európában – legyen szó akár Ciprusról, akár Grúziáról, vagy éppen Koszovóról –, ami veszélyt jelenthet a békére és biztonságra. A nemzetközi jogi tisztázás célja eszerint az lenne, hogy jogszerű kereteket biztosítsanak a nemzeti kisebbségi törekvéseknek, és ezzel megelőzzék a szeparatista irányzatok kezelhetetlenné válását. Az eredeti határozati javaslat azt szorgalmazta, hogy az ilyen jellegű problémák kezelésére az Európa Tanács korábbi, kisebbségvédelmi keretegyezményében foglalt – kisebbségvédelmi jogi szempontból általános megítélés szerint meglehetősen erőtlen – előírások alapján törekedjenek. A KDNP-s Kalmár Ferenc András, valamint a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő azonban kellő számú támogatást szerzett ahhoz a módosító indítványhoz, amely a keretegyezmény előírásaira való utaláson túlmegy, és a különböző autonómiaformákat támogató, a területi autonómia gondolatát sem elvető, 2003-ból származó, 1334-es számú Európa tanácsi határozatra hivatkozik. A szóban forgó határozat – amelynek címe Az autonóm régiók pozitív tapasztalata mint konfliktusmegoldást sugalmazó ihletforrás Európában – annak idején Andreas Gross svájci szocialista képviselő kezdeményezésére született meg, és a határozatra való visszautalás javaslatát most Gross is támogatta. A vitában Kalmár Ferenc András felhívta a figyelmet arra, hogy Európa keleti felében sokkal több megoldatlan probléma jelentkezik, mint nyugaton. Rendezési mintamódszerként megemlítette a dél-tiroli modellt, az orvoslandó gondok között pedig felhívta a figyelmet a határon túli magyarság nehézségeire. A magyar kereszténydemokrata képviselő a legfőbb jogalkotói feladatot abban jelölte meg, hogy az önrendelkezési jog és a nemzeti szuverenitás összeegyeztetése során a gyűlölködést elsimítsák, a feszültséget oldják, a türelmetlenséget türelemmé változtassák. Szabó Vilmos szocialista országgyűlési képviselő a határon túli magyarok helyzetét illetően felhívta a figyelmet az anyanyelv használatának biztosításával összefüggő gondokra, az önigazgatási formák, az autonómia létesítésének akadályozására, illetve a kárpótlások megoldatlanságára. Megjegyezte, hogy a kollektív bűnösség elve sem tűnt még el, és ezzel összefüggésben kitért a Szerbiában éppen most elfogadott kárpótlási törvényre, amely – mint fogalmazott – kifejezetten diszkriminatív, a kollektív bűnösség elvét alkalmazza a magyar kisebbséggel szemben. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. október 12.Kötelező szintre emelt autonómia (Magyar indítványra módosított az Európa Tanács)Az Európa Tanács (ET) mellé rendelt magyar parlamenti delegáció fontos eredményeket ért el, amikor a testület a magyar indítványokkal kiegészítve fogadta el a múlt héten a nemzeti szuverenitással és az államisággal is összefüggő határozati javaslatot – jelentette be a fideszes Braun Márton. A küldöttséget vezető politikus hozzátette, hogy nemcsak az ET-ben léptek fel, vendégül látták a szerb delegációt, amellyel a Szerbiával kapcsolatos magyar problémákat próbálták tisztázni. A szocialista Szabó Vilmos arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti szuverenitás kérdését napirenden kell tartani, mert az központi téma. A képviselő elmondta, az Európa Tanácsban tett felszólalása során a nemzeti identitás garanciái között nevezte meg az anyanyelv használatának és oktatásának biztosítását, mert ez teszi lehetővé egy kisebbség megmaradását. Ehhez kapcsolódik a nemzeti kultúra és történelem megőrzése – mondta, és kitért arra is, hogy beszédében megemlítette a határon túl élő magyar kisebbségeket ért sérelmeket. Kalmár Ferenc (KDNP) beszéde üzenetének nevezte, hogy Európában nemcsak ciprusi, kaukázusi vagy grúz, hanem magyar probléma is található. Felemlítette az erőszakos asszimilációt, az elvándorlást, a közösségi jogok hiányát, a kollektív bűnösség elvét és az anyanyelv használatának korlátozását. Hangsúlyozta, hogy a magyar delegáció módosító indítványára kiegészítették azt a szöveget, amely szerint az önrendelkezési jogot elsősorban az ET nemzeti kisebbségi jogokról szóló keretegyezménye biztosítja. Javaslatuk nyomán az autonómia kérdését is beemelték a nemzeti szuverenitás témakörébe. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy történelmi sikert értek el, mert egy olyan normát tudtak kötelező szintre emeltetni, amelyben az autonómia és a területi autonómia biztosítását kötelezően előírják. Szerinte ez komoly jelentőséggel bír majd a székelyföldi, illetve vajdasági autonómiatörekvések esetében. A képviselő a fő üzenetnek nevezte, hogy az autonómiának meg kell teremteni az anyagi alapjait is, miközben létre kell hozni az alkotmányos garanciákat. Emellett a kisebbségeknek saját törvényhozó és végrehajtó szervei kell hogy legyenek, és részt kell venniük az állami döntéshozatalban is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. október 19.Az OGY Nemzeti összetartozás bizottságának ülése NagyszalontánA romániai magyar pártok összefogását sürgette a magyar Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának (NÖB) elnöke szerdán a testület nagyszalontai (Salonta) kihelyezett ülésén. Potápi Árpád János (Fidesz) a bizottság üzenetét megfogalmazva kijelentette: a 24. órában vannak az erdélyi magyar pártok, hogy összefogjanak a jövő évi romániai választásokon való eredményes szereplésük érdekében. A bizottság elnöke a labdarúgó nemzeti tizenegy példáját említette, mondván: tagjai különböző csapatokban év közben egymás ellen játszanak, de a fontos, nemzetközi mérkőzéseken csak együtt lehetnek sikeresek. A bizottság az első erdélyi kihelyezett ülésén a romániai magyar politikai pártok partiumi vonatkozású beszámolóit, a történelmi egyházak, helyi önkormányzatok és helyi civil szervezetek tájékoztatóit hallgatta meg. Török László, Nagyszalonta polgármestere elmondta, hogy városukban egy hónapja adtak át önálló intézményként magyar állami iskolát, Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul pedig a zökkenőmentes honosítási folyamatról tájékoztatta a képviselőket. Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke előzőleg kijelentette: aki a Partiumban megosztja a magyarságot, az a románokat támogatja. A politikus adatokat ismertetett, melyek szerint a legutóbbi önkormányzati választásokon azért veszített fontos képviselői helyeket az erdélyi magyarság, mert pártjai egymás ellen indítottak jelölteket. Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) partiumi szervezetének megbízott elnöke szerint ők csak a nemzetben gondolkodókkal tudnak együttműködni, "besúgókkal, nemzetárulókkal (...) nem". A politikus szerint ki kell vívni az autonómiát. Kozma Csaba, a Magyar Polgári Párt (MPP) Bihar megyei elnöke felszólította a magyar pártokat, tegyék félre "vélt és valós sérelmeiket", nyújtsanak békejobbot egymásnak, s küzdjenek a magyarság jogaiért, megmaradásáért. "Erdélyben eddig nem az összefogásra volt példa" - jegyezte meg. Az egyházak jelen levő képviselői "az emberi gyarlóság határain való túllépésre" szólítottak fel, megállapítva: "egy út van: vagy közösen megmaradunk, vagy egyenként pusztulunk el". "Nem mindig az a nemzetben gondolkodó, aki harsogja a nemzetben gondolkodás elvét" - fogalmazott Csűry István Királyhágómelléki református püspök, aki integrációra szólította fel a helyi politikai erőket. A jelen levő önkormányzati vezetők településeik magyarságának helyzetéről, az oktatási fejlesztésekről tájékoztatták a képviselőket. Kalmár Ferenc András (Fidesz) felszólalásában hiányolta az erdélyi magyar pártok alázatát egymás és a nemzet iránt. Javasolta, hogy a nemzet érdekében egymás között mihamarabb oldják fel az ellentéteket. Hoppál Péter (Fidesz) kijelentette: az anyaországnak ide kell jönnie tanulni, ugyanakkor nem jó metodika, hogy idejöjjön és ítéletet mondjon a belső problémák fölött. "Meg kell találniuk a konszenzus módját és az együttműködés kereteit" - tette hozzá. Révész Máriusz (Fidesz) elhibázott hozzáállásnak nevezte a bizottság előtt elhangzottakat, megítélése szerint a Nemzeti Összetartozás Bizottsága előtt "ami összeköt bennünket, azt kellett volna hangsúlyozni". Szili Katalin (független), a bizottság alelnöke viszont a bizalom jeleként értékelte, hogy erdélyi magyar pártok képviselői őszintén beszéltek. "A nemzet egy nagy család, ahol megosztjuk a problémáinkat" - mondta, hozzátéve: bizottságuknak is az a feladata, hogy az összetartozást segítse elő. Kovács Ferenc (Fidesz), a bizottság alelnöke munkaértekezletnek nevezte a találkozót, ahol feltérképezik "hogyan állunk, s mit tudunk tenni". Szávay István (Jobbik) a közös felelősségre hívta fel a figyelmet, s a szerbiai kárpótlással kapcsolatos hétfői parlamenti szavazásra utalva megjegyezte: "a nemzeti kormány és a nemzeti ellenzék a nemzeti célok többségében egyetért". Kőszegi Zoltán (Fidesz) fontosnak nevezte az erdélyi pártok felvetéseit, mert szerinte nekik is tudniuk kell az ottani konfliktusokról. A képviselő - mint mondta - erős Magyarországot szeretne látni Európa térképén. A magyar képviselők után ismét szót kért Szabó Ödön, az RMDSZ bihari ügyvezető elnöke, s kijelentette: elvárják, hogy az anyaország "gyerekeiként" kezelje a határon túli magyarokat. Ezzel összefüggésben megjegyezte: "ha a határon túl nem a szeretetet erősítik, hanem az egyiknek zsebpénzt adnak, hogy az a másikkal harcoljon, az nem segítség". A politikus szerint nem minden jó Romániában, ami Magyarországon jó. Magyarázatként hozzátette: ha a román kormány olyan intézkedéseket hozna, mint a magyar, s erősítené a prefektúrákat, vagy államosítaná az iskolákat, "mi ki kellene vonuljunk az utcára". "A magyar receptek nem mindig érvényesek a határon túl" - tette hozzá Szabó Ödön. Potápi Árpád János erre megjegyezte, hogy "a magyar receptet nem kívánják exportálni". A NÖB fideszes elnöke szerint az erdélyi magyar pártok már úgy széthúznak, hogy azt ők exportálják Magyarországra és nem fordítva. A 2012-es romániai választásokra utalva megismételte: az utolsó pillanatban vannak a magyar pártok, hogy összefogjanak. Ha ez nem valósul meg, a magyar pártoknak esélyük sincs a választásokon - tette hozzá a politikus. A kihelyezett bizottsági ülés résztvevői a tanácskozást követően megkoszorúzták Arany János és Kossuth Lajos nagyszalontai szobrát, majd Nagyváradon találkoztak Tempfli József nyugalmazott római katolikus megyés püspökkel. MTI 2011. november 10.OGY - megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma regionális önkormányzati munkacsoportjaMegtartotta alakuló ülését a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma regionális önkormányzati munkacsoportja csütörtökön a Parlamentben, a résztvevők fő célként az autonómia törekvések sikerre vitelét jelölték meg a határon túli magyarság számára. Kőszegi Zoltán a testület fideszes társelnöke újságírók előtt nemzetpolitikai mérföldkőnek nevezte a munkacsoport megalakítását. Mint kiemelte: az ülésen az autonómia törekvések sikerre vitelét határozták el, ez a fő célja a testületnek. Minden körülmények között nemzeti együttműködésre van szükség, és az autonómia sikerre vitele érdekében maximálisan össze kell fogni - hangsúlyozta a kormánypárti politikus, aki sikeresnek nevezte a csütörtöki tanácskozást. Megjegyezte: a szabályzat szerint évente egyszer üléseznének, ennél azonban gyakoribb találkozókat terveznek, mint kiemelte: "nagyon fel kell gyorsítani" ezt a folyamatot. Harangozó Gábor (MSZP) a munkacsoport társelnöke úgy fogalmazott, hogy az autonómia azon kevés kérdések közé tartozik, amiben nem csak a magyarországi pártok között van teljes egyetértés, hanem a magyar nemzethez tartozó összes párt és szervezet körében. A magyarság megmaradásának, a szülőföldön való boldogulásának a leghatékonyabb eszköze az autonómia elősegítése és megteremtése - mutatott rá. Elmondta: azt javasolta, hogy az autonómia törekvések segítése érdekében a fejlesztési forrásokat hangolják össze, legyen egy hosszú távú gazdaságfejlesztési program és intézményfejlesztési intézkedési terv. Kalmár Ferenc (KDNP) kiemelte: támogatják a határon túli magyarok autonómia törekvéseit minden szinten. A magyar diplomáciának az is a feladata, hogy ráébressze Európát, van egy magyar kérdés, amivel foglalkozni kell, amit meg kell oldani. Az autonómia kérdése nem ördögtől való - folytatta -, hozzátéve: Nyugat-Európában működő modellek vannak, amelyeket át lehetne Közép-Európában is ültetni. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) szerint a magyar nemzet újraegyesítésének eszköze az önrendelkezési jog. A jobbikos politikus - mint elmondta - azt javasolta többek között, hogy hozzanak létre egy székelyföldi munkacsoportot, amelynek EP-képviselők, országgyűlési képviselők szakértők lennének a tagjai. A magyar diplomáciának teljes erejével oda kell állnia a székelyföldi autonómiatörekvések mellé - szögezte le. Szerinte emellett a kárpát-medencei jogvédő hálózatnak állami feladatként kellene megvalósulnia. Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség képviseletében örömét fejezte ki, hogy foglalkoznak az autonómia kérdésével. Emlékeztetett arra, hogy többször hangoztatták a vajdasági magyarok számára az autonómia nem cél, hanem eszköz. Hozzátette: támogatnak minden kárpát-medencei autonómiatörekvést. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke úgy fogalmazott: a székelyföldi autonómia megteremtésének feltétele, hogy Magyarország betöltse azt a szerepet, amit Ausztria Dél-Tirol esetében. A tanácskozás azt jelzi, hogy a magyar állam intézményei részéről a szándék és akarat megvan. Kulcsár-Terza József a Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke támogatást és partnerséget ajánlott a Székely Nemzeti Tanácsnak, mint kiemelte: az autonómia a fő cél, és ezért fognak dolgozni. László Bálint a vajdasági Magyar Remény Mozgalom elnöke szerint a nemzeti tanács kiindulási alapnak jó, de az arra vonatkozó törvény nem elégséges, nem jó. Nem kell megállni, és a területi autonómiát sem kell feladni - mutatott rá. MTI 2011. november 11.Összhang és támogatás autonómiaügyben (Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma)Minden körülmények között nemzeti együttműködésre van szükség, és az autonómia sikerre vitele érdekében maximálisan össze kell fogni – hangsúlyozta Kőszegi Zoltán, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma regionális önkormányzati munkacsoportjának társelnöke a testület tegnapi, alakuló ülésén. A magyar parlamentben zajlott rendezvényen az új munkacsoport fő céljaként az autonómiatörekvések sikerre vitelét jelölték meg a határon túli magyarság számára. A testület a szabályzat szerint évente egyszer ülésezne, ennél azonban gyakoribb találkozókat terveznek, mint Kőszegi Zoltán kiemelte: "nagyon fel kell gyorsítani" ezt a folyamatot. Harangozó Gábor (MSZP), a munkacsoport társelnöke úgy fogalmazott, hogy az autonómia azon kevés kérdések közé tartozik, amiben nem csak a magyarországi pártok között teljes az egyetértés, hanem a magyar nemzethez tartozó összes párt és szervezet körében. A magyarság megmaradásának, szülőföldön való boldogulásának leghatékonyabb eszköze az autonómia elősegítése és megteremtése – mutatott rá. Javasolta, az autonómiatörekvések segítése érdekében a fejlesztési forrásokat hangolják össze, legyen egy hosszú távú gazdaságfejlesztési program és intézményfejlesztési intézkedési terv. Kalmár Ferenc (KDNP) kiemelte: támogatják a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit minden szinten. A magyar diplomáciának az is a feladata, hogy ráébressze Európát, van egy magyar kérdés, amivel foglalkozni kell, amit meg kell oldani. Az autonómia kérdése nem ördögtől való – folytatta –, hozzátette: Nyugat-Európában működő modellek vannak, amelyeket át lehetne Közép-Európába is ültetni. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) szerint a magyar nemzet újraegyesítésének eszköze az önrendelkezési jog. A jobbikos politikus azt javasolta többek között, hogy hozzanak létre egy székelyföldi munkacsoportot, amelynek EP-képviselők, országgyűlési képviselők, szakértők lennének a tagjai. A magyar diplomáciának teljes erejével oda kell állnia a székelyföldi autonómiatörekvések mellé – szögezte le. Szerinte emellett a Kárpát-medencei jogvédő hálózatnak állami feladatként kellene megvalósulnia. Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője emlékeztetett, többször hangoztatták már, a vajdasági magyarok számára az autonómia nem cél, hanem eszköz, éppen ezért támogatnak minden Kárpát-medencei autonómiatörekvést. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke úgy fogalmazott: a székelyföldi autonómia megteremtésének feltétele, hogy Magyarország betöltse azt a szerepet, amit Ausztria Dél-Tirol esetében. A tanácskozás azt jelzi, hogy a magyar állam intézményei részéről a szándék és az akarat megvan. Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke támogatást és partnerséget ajánlott a Székely Nemzeti Tanácsnak, mint kiemelte: az autonómia a fő cél, és ezért fognak dolgozni. László Bálint, a vajdasági Magyar Remény Mozgalom elnöke szerint a nemzeti tanács kiindulási alapnak jó, de az arra vonatkozó törvény nem elégséges, nem jó. Nem kell megállni, és a területi autonómiát sem kell feladni – mutatott rá. Váry O. Péter Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. november 14.Az autonómia épületének repedező talapzataVégre egy reményt keltően üdítő hír: a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának regionális önkormányzati munkacsoportja budapesti alakuló ülésének résztvevői egyhangú egyetértéssel fő célként az autonómiatörekvések sikerre vitelét jelölték meg a határon túli magyarság számára. A fórum helyszíne a Magyar Országház épülete volt – ennek jelképes üzenetértéke is van: a magyar parlament részt vállal a kitűzött nemzetpolitikai cél elérésében. A magyar parlamenti pártok egyébként teljes körűen képviseltették magukat Kőszegi Zoltán (Fidesz), Harangozó Gábor (MSZP), Kalmár Ferenc (KDNP), Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) révén. Az együttműködést támogató hozzászólók között az LMP képviselőjét nem találjuk, és nem akarunk összefüggést keresni aközött, hogy ugyanezekben a napokban Dorosz Dávid négynapos erdélyi körútján pártjának azt az álláspontját képviselte, hogy az autonómiatörekvések megvalósításában nem az anyaországnak kell megoldási lehetőségeket ajánlania. Ez az álláspont az előző magyar kormányoknak azt a gyakorlatát ideologizálja meg, miszerint az autonómia különböző formáit az ügyben érdekelteknek kell kiharcolniuk. (Visszaköszön a Kádár-korszak: a kellemetlen kérdéseket úgy lehet elhárítani, ha azt a fazekat, amelyben ez a lé rotyog, a más országok belügyeibe való be nem avatkozás fedőjével zárjuk le.) Ezzel ellentétben a Fórumon a határon túli képviselők az autonómia megteremtésében a magyar állam szerepvállalásának fontosságát hangsúlyozták, Izsák Balázs, az SZNT elnöke azt is kifejtette, a székelyföldi autonómia megteremtésének alapfeltétele, hogy Magyarország felvállalja azt a szerepet, amelyet Ausztria Dél-Tirol esetében betöltött. Földink, Kulcsár-Terza József az MPP képviseletében a téma kezelésében partnerséget ajánlott. Kulcsár-Terza a háromszéki népszavazás ügyében is egyeztetni tudott a helyi RMDSZ-szel. Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik képviseletében Székelyföld autonómiájának fontosságát nevesítve is kiemelte; ennek támogatására külön munkacsoport létrehozását javasolta, amelyben magyar, európai, romániai képviselőcsoportok és szakértők vennének részt. A KMKF regionális önkormányzati munkacsoportjának döntése figyelemre méltó és pozitív. Mielőtt azonban eufóriás állapotba ringatnánk magunkat helyzetünk virtuális javulásának hírére, vegyük észre, hogy itthon személyek, politikai csoportosulások, pártok marakodnak egymással a képviselőjelöltek személye fölött (lásd Marosvásárhelyt), a régiók átszervezése és egyebek kapcsán, s az autonómiateremtő közember kiábrándultan fordul el az egész nemtelen vircsafttól. Az autonómia tetőzete épül, miközben a talapzat repedezik. Sylvester Lajos Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. november 21.Európai aláírásgyűjtés az autonómiáért (Ülésezett a Székely Nemzeti Tanács)Európa nemzeti, nyelvi, vallási és kulturális sajátosságokat őrző régiói számára szeretne különleges jogállást elérni a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), szombati sepsiszentgyörgyi ülésén a testület megbízta az Állandó Bizottságot, hogy dolgozza ki azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi a kérdésben az európai aláírásgyűjtés kezdeményezést. Az EP által nemrég jóváhagyott polgári kezdeményezés eszközével kívánnak élni, és az érvényesítéshez szükséges egymillió aláírás összegyűjtésével elérni: uniós szintű jogi aktus ismerje el az őshonos nemzeti közösségek önrendelkezési jogát, biztosítson sajátos jogállást az általuk lakott régióknak. Az SZNT szombati ülése Kádár Gyula történész visszatekintőjével kezdődött, majd Czirják Károly emlékezett az 1918 novemberében létrehozott Székely Nemzeti Tanácsra. Izsák Balázs elnök az elmúlt öt hónap történéseit ismertette, Gaudi Nagy Tamás és Kalmár Ferenc magyarországi parlamenti képviselők nemzetközi lobbijukról, az Európa Tanácsban elért eredményükről számoltak be, arról, hogy sikerült a 2011/213-as határozatba bevinniük az autonómia kérdését. Az SZNT-testület egy-két tartózkodással, majdnem egyhangú igennel fogadott el több határozatot, a már említett mellett megszavazták a polgári engedetlenség céljait és alapelveit, azt, hogy akár ezt az eszközt is használják, ha a román kormány nem mond le a Székelyföld egységét sértő regionális átszervezésről. Felkérték a Hargita és Maros megyei önkormányzatokat, hogy Kovászna megye példáját követve írjanak ki népszavazást a közigazgatási átszervezésről, és felszólították a székelyföldi polgárokat, hogy a jövő évi önkormányzati választásokon csak olyan jelöltre szavazzanak, aki kötelezőnek tartja és programjába foglalja a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés határozatait. Az SZNT ülésének befejező részében kisebb vitát váltott ki a gyergyószékiek állásfoglalása, melynek felolvasását elutasította a testület, amint a szóbeszédekből kiderült, az SZNT feloszlatását akarták kérni azért, mert a népszámláláskor Izsák Balázs elnök arra buzdított mindenkit, ne székelynek, hanem magyarnak vallja magát. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. november 24.Kecskeméten ülésezett a Nemzeti Összetartozás BizottságaAz Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága kedden Kecskeméten, a Városháza Dísztermében tartotta meg egész napos kihelyezett ülését. Az ülésen részt vettek az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagjai: Potápi Árpád János elnök, Dr. Kovács Ferenc alelnök, Dr. Szili Katalin alelnök, Ékes Ilona, Dr. Hoppál Péter, Kalmár Ferenc András, Kőszegi Zoltán, Dr. Stágel Bence, Dr. Dorosz Dávid, Szávay István, Szabó Vilmos bizottsági tagok. A Határon Túli Magyar Szervezetekkel Együttműködő Munkacsoport: Leviczky Cirill, az Oktatási, Kulturális és Egyházügyi Bizottság elnöke, a munkacsoport vezetője, Bogdándy Ferenc, a Rákóczi Szövetség alelnöke, Engert Jakabné képviselő asszony, a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület elnöke, Farkas Gábor, az Európa Jövője Egyesület elnöke, Józsa Katalin, a Kecskeméti Ifjúsági Otthon igazgatója, Kerényi György, a Kecskemét - Marosvásárhely Baráti Kör Egyesület elnöke, Németh Ernő, a Gong Rádió főszerkesztője; Palotás József, a Türr István Képző és Kutató Intézet Kecskeméti Igazgatóság igazgatója; valamint Papp Zsolt, a Szent Imre Katolikus Óvoda és Általános Iskola igazgatója. Fazakas Géza színművész - aki a Marosvásárhelyi Színiakadémián végzett, és 10 éve a kecskeméti Katona József Színház tagja – versmondásával kezdődött meg az ülés. A megjelenteket Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának nevében dr. Zombor Gábor polgármester köszöntötte, és mutatatta be a város kapcsolatait a határon túli kisebbségekkel. Majd Mák Kornél alpolgármester beszélt a város és a határon túli magyar közösségek összefogásának eredményeiről. A kihelyezett ülésen ahatáron túli kapcsolatokat ápoló szervezetek és intézmények közül bemutatkozott az Európa Jövője Egyesület, előadó Farkas Gábor elnök; a Katolikus Egyház és Szent Imre Általános Iskola, előadó Papp Zsolt igazgató; a Kecskeméti Főiskola, előadó Dr. Boza Pál főiskolai tanár; a Kecskeméti Ifjúsági Otthon, előadó Józsa Katalin igazgatónő; a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Kör Egyesület, előadó Sipos Zsolt elnökhelyettes; a Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, előadó Leviczky Cirill igazgató; a Kecskeméti Református Egyházközség, előadó Varga Nándor elnöklelkész; a Kecskemét – Széchenyi városi Közösségépítő Egyesület, előadó Hortobágyi Tibor; valamint a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület, előadó Engert Jakabné elnök. A Nemzeti Összetartozás Bizottsága 2010. december 23-án az Országgyűlés 2010. évi utolsó döntésével jött létre, 2011. január 1-jei hatállyal. A létrehozásról szóló határozat indoklása szerint a 2010. évi választásokat követően kialakított új kormányszerkezet kifejezésre juttatta azon politikai szemléletváltást, amely szerint a határon túlinak mondott magyarok ügye nem külügyi kérdés, kormányzati szinten nem a Külügyminisztérium, hanem egy tárca nélküli miniszter (miniszterelnök-helyettes), valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium feladata. A határozat szerint a képviselőcsoportok között egyetértés van abban, hogy az Országgyűlés bizottsági rendszere is tükrözze ezt a szemléletet. Ennek kifejezéseként az országgyűlési határozat létrehozta a Nemzeti Összetartozás Bizottságát, amelynek tevékenysége: élő kapcsolatot tartanak a határon túli politikai és társadalmi szervezetekkel, figyelemmel kísérik a határon túli magyarság támogatását. Először fordult elő, hogy Kecskeméten tartotta kihelyezett ülését az Országgyűlés egyik bizottsága. Egyben ez volt az első alkalom, hogy a Nemzeti Összetartozás Bizottsága valamely anyaországi városban tartott kihelyezett ülést - korábban üléseztek Beregszászon, Lendván és legutóbb Nagyszalontán. E megtiszteltetés azért érhette Kecskemétet, mert városunk felkarolta a határon túli magyarság ügyeinek támogatását, követendő példát mutatva a magyar településeknek. Kecskemét közgyűlése egyhangúan – a magyarországi városok sorában elsőként – rendeleteiben, szabályzataiban, költségvetésében deklarálta a határon túli magyarság ügyének támogatását. A Közgyűlés Oktatási, Kulturális és Egyházügyi Bizottsága ugyancsak országos egyetlenként határozatban döntött egy tanácsadó, véleményező, indítvány- és javaslattevő testület, a Határon Túli Magyar Szervezetekkel Együttműködő Munkacsoport létrehozásáról. Kecskemét testvérvárosi kapcsolatai legintenzívebben a határon túli magyarlakta városokkal működnek: Marosvásárhellyel, Sepsiszentgyörggyel, Beregszásszal, Galántával, Újvidékkel. 2009 decemberében Kecskemét belépett a Hét Határ Határon Átnyúló Önkormányzati Szövetség a Kárpát-medencében Egyesületbe. A Szövetség elsődleges célja a határokon túli településekkel való szorosabb együttműködés elősegítése, ezáltal az EU elvárásainak is megfelelő régiófejlődés, az esélyegyenlőség, a versenyképesség növelése, az EU-tagállamokkal való hatékony együttműködés előmozdítása. Kecskemét büszke lehet a városban tevékenykedő civil szervezetekre, a magánszemélyektől induló kezdeményezésekre, az önkéntes vállalásokra is. Ugyancsak az országban elsőként civil kezdeményezésre Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója ez év október 1-jén, a Városháza Díszudvarán – az általa megálmodott és megfogalmazott – Szent István-tervet mutatta be. Hende Csaba honvédelmi miniszter, aki magánszemélyként vett részt a rendezvényen, a terv alapján A mi ügyünk címmel íródott könyvet mutatta be. Kettejük közös előadása óta városunkban további civil kezdeményezések láttak napvilágot, valamint intézmények, szervezetek, magánszemélyek kapcsolódtak be a kecskeméti Szent István-terv megvalósításába. Az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága kecskeméti kihelyezett ülésének résztvevői egy kiadványt vehettek át, amely átfogó képet nyújt a városi civil mozgalmakról, az egyházak, valamint az oktatási és kulturális intézmények szerteágazó, széleskörű tevékenységéről. A csaknem 50 szervezet fáradságos munkájának köszönhető a városunkra jellemző, nemzeti összetartozás tudat formálása és fenntartása. Kecskemét.hu 2011. december 22.Munkacsoport SzékelyföldértSzékelyföldért informális munkacsoport alakul ma Budapesten, a testület létrehozását a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának önkormányzatiságért és autonómiáért felelős bizottsága javasolta. Az újonnan létrejövő testületben az erdélyi magyar pártok és szervezetek, valamint a magyar országgyűlésben képviselettel rendelkező alakulatok képviselői kapnak helyet – számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki szervezetének elnöke. Mint mondta, az új munkacsoport létrehozását Gaudi-Nagy Tamás és Kalmár Ferenc magyar országgyűlési képviselők kezdeményezték, és Szili Katalin hívta össze. A KMKF-en belül igény mutatkozott erre a bizottságra, hiszen Székelyföld területi autonómiája prioritás a Kárpát-medencében, annak megvalósulása precedensértékű lenne a többi elcsatolt országban élő magyar kisebbség számára is. A munkacsoport elsődleges feladata rögzíteni azokat a konkrét lépéseket, amelyek az Európai Unión belüli jogérvényesítéshez szükségesek – magyarázta Kulcsár-Terza, aki a magyar kormány olyan döntései nyomán, mint a könnyített honosítási eljárás, a nemzeti összetartozás napjának kijelölése, valamint a KMKF és a Magyar Állandó Értekezlet munkája során tapasztaltak alapján derűlátónak mutatkozott a valós nemzeti összefogás megvalósításában. Farczádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. április 17.Nemzeti összetartozás bizottság - Izsák: Székelyföld autonómiájához Magyarország támogatása kellSzékelyföld autonómiája Magyarország hathatós támogatása nélkül nem valósítható meg - mondta Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kedden az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt. Kifejtette: ebben Magyarország szerepe nem a nyomásgyakorlás, két uniós tagállamnak egy ilyen kérdést együttműködés tárgyának kell tekintenie. Meggyőződése, hogy a magyar kormány támogatja törekvésüket, és minden lépésüknél ebből indulnak ki - fűzte hozzá, kiemelve: úgy érzik, Magyarországnak olyan kormánya van, amelyik ezt a kérdést felvállalja. Izsák Balázs leszögezte, Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi integritását, sőt Romániának érdeke is lehet. Az SZNT elnöke kitért arra is, hogy az autonómia iránt elkötelezett önkormányzatokat szeretnének Székelyföldön. Egyúttal jelezte, az önkormányzatok meggyőzésében, tájékoztatásában nekik is van felelősségük. Meg kell értetni a székely falvak, városok vezetőivel és közösségükkel, hogy a felelősségük a közvilágításnál nem áll meg - fogalmazott Izsák Balázs, aki az anyanyelv, a kultúra megőrzésében, a közösség megtartásában való felelősségüket is hangsúlyozta. Reményének adott hangot, hogy az önkormányzati választások után olyan testületek alakulnak, amelyek ebben hajlandóak szerepet vállalni. Szólt arról is, hogy az SZNT-nek nemzetközi fórumokon is meg kell jeleníteni az érdekeit, önálló székely diplomáciát kell felépíteni; az anyaország segítségére ebben is számítanak. A SZNT megalakulása óta eltelt időszak fontos eredményének nevezte, hogy a politikai közbeszédbe beemelték Székelyföldet, és autonómiáját, mint közösségi célt. Még ha elutasító módon is, de beszélnek róla Romániában - mutatott rá. Hangsúlyozta: a tanács nem politikai párt, de ez "nem jelent politikán kívüliséget". Potápi Árpád, a bizottság fideszes elnöke kiemelte: a székely autonómia kérdése nem csak a székelyeken múlik, az egyik színtér Székelyföld, és további színtér Bukarest, Budapest, valamint Európa, és az Európai Unió. Ugyanakkor, ha az SZNT továbbra is ilyen hatékonyan képviseli ezt az ügyet, akkor az autonómia kérdése a továbbiakban nem kerülhető meg - értékelte, hozzátéve: számukra az egyetlen elfogadható eredmény a területi autonómia. Csóti György (Fidesz) szerint ez az egész nemzet ügye, nem csak az anyaországé. Együtt kell harcolni a különböző autonómiaformákért, "csak az egységes fellépésnek van esélye Európában" - jelentette ki. A szintén fideszes Hoppál Péter reményt látott arra, hogy az autonómia 5-8 éven belül megvalósulhat. Szili Katalin (független), a bizottság alelnöke azt mondta, egy kérdés van, tudnak-e közös hangon szólni, felsorakozik-e zászlajuk mögé az egész nemzet vagy sem. Reményének adott hangot, hogy ez a kérdés nem lesz a politika játszótere a választási időszakban. Kalmár Ferenc (KDNP) kiemelte, hogy az SZNT a politikai küzdőtér fölé emelkedett, ezt a modellt kellene követni más külhoni területeken, és a szórványban is. Az autonómia megvalósulására 10-20 éven belül mindenképpen lát esélyt - mondta -, jó felvetésnek tartva, hogy a román külügyi bizottsággal közösen tanácskozzanak erről a kérdésről. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), aki vendégként volt jelen a bizottság ülésén, úgy vélte: akár 1-2 éven belül dűlőre lehet vinni az autonómia ügyét. A magyar diplomáciának határozott stratégiával, nemzetközi fórumokon és Romániával folytatott kétoldalú tárgyalásokon "ki kell kényszerítenie ezt az autonómiaformát" szerinte. Frakciótársa, Szávay István azt hangsúlyozta, hogy ezt a kérdést nem tekintik pártügynek, és örömét fejezte ki, hogy az autonómiatörekvések támogatását illetően "nagyjából" egyetértés van a parlamenti pártok között. Kifogásolta ugyanakkor, hogy nem látják a konkrét tettekben megnyilvánuló cselekvést a kormány, illetve a kormánypártok részéről. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2003. október 16-án alakult meg civil szerveződésként, Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megye 97 településének képviseletében több mint kétszáz küldött a helyi és a széki székely tanácsok megalakulása után hívta életre a szervezetet. A székelység közképviseleti testületeként működő szervezet célja többek között, Székelyföld őshonos lakossága, a székelység nevében igényelni és elnyerni a történelmi terület autonómiáját, nemzeti alapú eurórégióvá nyilvánítását. MTI 2012. szeptember 3.Istentisztelet a Mikóért, tüntetés az autonómiáért (Magyarország)Több száz hívő előtt tartott ökumenikus istentiszteletet Kiss-Rigó László katolikus, Bölcskei Gusztáv református és Fabiny Tamás evangélikus püspök szombaton a szegedi dómban a református sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumért. Ugyancsak szeptember elsején Székelyföld szabadságáért, területi autonómiájáért és a magyar történelmi egyházak által fenntartott erdélyi iskolák visszaállamosítása ellen tartottak tiltakozó demonstrációt a budapesti román nagykövetség épülete előtt mintegy háromszáz ember részvételével. Szegeden a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása elleni sepsiszentgyörgyi tüntetés napjára szervezett szegedi szertartáson részt vett Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Kalmár Ferenc, a KDNP alelnöke is. Répás Zsuzsanna az istentiszteletet követően hangsúlyozta: a magyar kormány minden jogi és diplomáciai segítséget kész megadni az erdélyi református egyháznak és az ügyben személyesen érintetteknek. A politikus szerint megdöbbentő, hogy a XXI. században, az Európai Unióban a kollégiummal kapcsolatban olyan ítélet születhetett, amely ellentmond minden jogi alapelvnek: a jogbiztonságnak, a tulajdon szentségének és az egyházak függetlenségének. A Székely Mikó Kollégium épülete a református egyház tulajdona, s erről bírósági ítélet született Brassóban – szögezte le a helyettes államtitkár. Répás Zsuzsanna reméli, hogy a restitúciós bizottság tagjait elmarasztaló elfogadhatatlan és abszurd bírósági ítéletet megváltoztatják, sikerül jogorvoslatot találni a romániai igazságügyi fórumokon. Amenynyiben ez nem történik meg, a magyar kormány kész továbbvinni ezt az ügyet nemzetközi szintre – fűzte hozzá. A helyettes államtitkár kifejtette: nagyon fontosnak tartja, hogy a kollégium ügye érdekében a történelmi egyházak mellett azok a romániai magyar pártok is összefogtak, amelyek egyébként rivalizálnak egymással. Budapesten a budapesti megmozdulás a sepsiszentgyörgyivel egy időben zajlott. A kordonokkal körbezárt román külképviselet épülete melletti Izsó utcában felállított színpadon György-Mózes Árpád, a Székelyföldért Társaság elnöke azt mondta: a román kormány az elmúlt tizenkilenc év alatt nem tett eleget az európai felszólításoknak, hogy tartsa tiszteletben a kisebbségi jogokat, és az iskolák egyházi kézbe történő visszaszolgáltatása Románia uniós csatlakozása után leállt. Emlékeztetett: a román állam a kommunista rendszerben nyolcezer egyházi ingatlant kobozott el, ebből 2140-re a magyar történelmi egyházak tartottak igényt, és ebből mindössze ötszázat szolgáltatott vissza a román állam, de a döntést a helyi és megyei önkormányzatok megfellebbezték. A Székely Nemzeti Tanács egy petíciót is megfogalmazott, amelyben azt kérik a magyar pártoktól és közéleti szereplőktől, ne tegyék négyévente ismétlődő kampánytémává Székelyföld területi autonómiáját, hanem segítsék annak megvalósulását. A román kormányt felszólítják, tartsa be az ország kötelezettségeit, szolgáltassa vissza a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi javakat. Mindezek betartatásához az Európa Tanács és az Európai Unió intézményeinek segítségét kérik. A budapesti megmozduláson felolvasott petíciót a mintegy háromszáz tüntető közfelkiáltással is megerősítette, majd írásban juttatják el a román nagykövetség vezetőjének, aki a szervezők szerint nem kívánta átvenni a dokumentumot, de elküldik a román kormánynak és az összes uniós magyar intézmény vezetőinek is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. szeptember 3.A székely autonómiáért tüntettek a budapesti román nagykövetség előttSzékelyföld szabadságáért, területi autonómiájáért és a magyar történelmi egyházak által fenntartott erdélyi iskolák visszaállamosítása ellen tartottak tiltakozó demonstrációt a budapesti román nagykövetség épülete előtt mintegy háromszáz ember részvételével szombaton. Szegeden ökumenikus istentiszteletet tartottak a Székely Mikó Kollégiumért. A Budapest XIV. kerületében álló, kordonokkal körülzárt román külképviselet épülete melletti Izsó utcában felállított színpadon György-Mózes Árpád, a Székelyföldért társaság elnöke azt mondta: a román kormány az elmúlt 19 év alatt nem tett eleget az európai felszólításoknak, hogy tartsa tiszteletben a kisebbségi jogokat, és az iskolák egyházi kézbe történő visszaszolgáltatása Románia uniós csatlakozás után leállt. Emlékezetett: a román állam a kommunista rendszerben nyolcezer egyházi ingatlant kobozott el, ebből 2140-re a magyar történelmi egyházak tartottak igényt, és ebből mindössze ötszázat szolgáltatott vissza a román állam, de a döntést a helyi és megyei önkormányzatok megfellebbezték. Bácsfainé Hévízi Józsa, az Erdélyi Szövetség elnöke arról beszélt, hogy egyre kevesebb magyar kerülhet be a román felsőoktatásba, iskolák százai alakulnak át, és elsőként Kolozsvárt fosztották meg a magyar nyelvű oktatástól. Szót emelt az ellen is, hogy a marosvásárhelyi orvosi egyetemen szisztematikusan megszüntették a magyar nyelvű képzést, ezért mint hangoztatta, a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium ügyét nem lehet, és nem is szabad kizárólag egyházi ügyként kezelni. A Székely Nemzeti Tanács nevében ezért egy petíciót is megfogalmaztak, amelyben azt kérik a magyar pártoktól és közéleti szereplőktől, ne tegyék négyévente ismétlődő kampánytémává Székelyföld területi autonómiáját, hanem segítsék annak megvalósulását. A román kormányt pedig felszólítják, tartsa be az ország kötelezettségeit, szolgáltassa vissza a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi javakat. Mindezek betartatásához az Európa Tanács és az Európai Unió intézményeinek segítségét kérik. A budapesti megmozduláson felolvasott petíciót a mintegy háromszáz tüntető közfelkiáltással is megerősítette, és majd írásban juttatják el a román nagykövetség vezetőjének, aki a szervezők szerint nem kívánta átvenni a dokumentumot, de elküldik majd a román kormánynak és az összes uniós magyar intézmények vezetőinek is. Az Izsó utcában tartott tüntetésre Nagyatádról, Érdről és Komlóról is érkeztek demonstrálók, akik a szakadó esőben árpádsávos, székely és nemzetiszínű zászlókat is lobogtattak. A demonstrálók között ott volt Gaudi Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője is. Ökumenikus istentisztelet Szegeden a Református Székely Mikó Kollégiumért Több száz hívő előtt tartott ökumenikus istentiszteletet Kiss-Rigó László katolikus, Bölcskei Gusztáv református és Fabiny Tamás evangélikus püspök szombaton a szegedi dómban a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégiumért. Az intézmény visszaállamosítása elleni tiltakozó sepsiszentgyörgyi tüntetés napjára szervezett szertartáson részt vett Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Kalmár Ferenc, a KDNP alelnöke is. Répás Zsuzsanna az istentiszteletet követően az MTI-nek hangsúlyozta, a magyar kormány minden jogi és diplomáciai segítséget kész megadni az erdélyi református egyháznak és az ügyben személyesen érintetteknek. A politikus szerint megdöbbentő, hogy a XXI. században, az Európai Unióban a kollégiummal kapcsolatban olyan ítélet születhetett, amely ellent mond minden jogi alapelvnek: a jogbiztonságnak, a tulajdon szentségének és az egyházak függetlenségének. A Székely Mikó Kollégium épülete a református egyház tulajdona, s erről bírósági ítélet született Brassóban – mondta a helyettes államtitkár. Répás Zsuzsanna reméli, hogy a restitúciós bizottság tagjait elmarasztaló „elfogadhatatlan és abszurd” bírósági ítéletet megváltoztatják, sikerül jogorvoslatot találni a romániai igazságügyi fórumokon. Amennyiben ez nem történik meg, a magyar kormány kész továbbvinni ezt az ügyet nemzetközi szintre – tette hozzá. A helyettes államtitkár kifejtette, nagyon fontosnak tartja, hogy a kollégium ügye érdekében a történelmi egyházak mellett azok a romániai magyar pártok is összefogtak, amelyek egyébként rivalizálnak egymással. Krónika (Kolozsvár) 2012. szeptember 6.A Székely Himnusz népünk közös imája – a szerző halálának 90. évfordulójaÖsszetartozik a magyarság – nem számít, ki, hol született, a határ egyik vagy a másik oldalán – a Kárpát-medencében és a világon mindenütt. Mihalik Kálmán, a Székely Himnusz zeneszerzője halálának 90. évfordulójára a Belvárosi temetőben rendezett megemlékezésen Magyar Anna, a megyei közgyűlés elnöke, hangsúlyozta: a himnusz tulajdonképpen ennek az összetartozásnak az egyik maradandó jelképe. Gál Imre, a Mihalik Alapítvány elnöke üdvözölte a megemlékezésen is jelen lévő Mihalik Kálmán leszármazottjait, a Budapesten élő Szekács Verát (született Mihalik) és Mihalik Lajost, majd emlékbeszédében hangsúlyozta: a Székely Himnusz jeleni az összetartozást és a vigaszt, a reményt a világon szétszóródott valamennyi magyar és székely számára. Viharvert, hányatott sorsú kis népünk közös imája. A gyűlölet, az irigység nemzetünk, népünk betegsége, ha mindezt nem tudjuk legyőzni, elveszünk. Magyarságunknak hitre, szeretetre, bölcsességre van szüksége. Az egység iránt akkora az igény, mint még sohasem. Fogjuk meg egymás kezét szorosan, mert sorsunkon csakis mi segíthetünk. Az Úristen megadta a lehetőséget, kérdés csak az, élünk-e vele vagy elveszünk, hangsúlyozta Fazekas János, Erdélyből jött vendég. A megemlékezésen Kalmár Ferenc (a KDNP alelnöke) országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagja mondott beszédet. A Székely Himnusz összetartó erővé vált, akik énekelték, tudták, miért teszik, tudták, hova tartoznak. Kapcsolatot jelentett a gyökerekkel, minél inkább tiltották, annál inkább erősödött, népszerűvé vált, a közösségek megtartó szimbólumává lett. A képviselő szerint a Székely Himnuszt nem lehet elválasztani a trianoni békediktátumtól. Ha Trianonról vagy a himnuszról beszélünk, akkor óhatatlanul a megmaradás kérdése is felmerül. Ha a külső falak leomlanak, a vár is összedől Ha európai szemszögből szemléljük a kérdést, meg kell állapítani, hogy az ókontinenssel is nagy baj van. A tősgyökeres európai nemzetek képtelenek megújulni, fogynak, mint ahogyan mi is. Sokan mondják Magyarországon, miért kell annyit foglalkozni a határon túli magyarokkal, foglalkozzunk elsősorba az itteniekkel, mert Magyarországon is nehéz. Ez így van nyugtázta a képviselő, de azt látni kell, ha egy vár külső bástyái leomlanak, akkor előbb-utóbb maga a vár is összedől. Mindenképpen foglalkoznunk kell a határon túli magyarokkal, és meg kell adni nekik minden segítséget, hogy ne asszimilálódjanak. Ugyanis két nagy veszély fenyegeti őket: az asszimiláció és az elvándorlás. Ezeknek a megállítására a jelenlegi magyar kormány úgy gondolta –– nagyon helyesen ––, hogy a kettős állampolgárságot meg kell adni minden határon túli magyarnak, aki azt kéri. Amit ugyancsak teljes mértékben támogat a magyar kormány, az a székely autonómia ügye. A képviselő a Strasbourgban elért eredményeket ismertette. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselővel módosító indítványt nyújtottak be, amit elfogadott az Európa Tanács. Ennek következtében megkapták a Székely Nemzeti Tanácstól a Gábor Áron-díjat. A székely autonómia előrehaladott, kidolgozott kezdeményezés, ami nagyon fontos az egész magyarság számára. Meg kell mutatni, véli Kalmár, hogy a Kárpát-medencében Magyarországon kívül is létre lehet hozni egy jogilag tiszta magyar autonóm tartományt. Ez példa lehet a máshol élő magyarok számára is. A megemlékezés a Székely Himnusz közös eléneklésével, majd koszorúzással ért véget. vajma.info/magyartudat.com Erdély.ma 2012. november 6.OGY - nemzeti összetartozás bizottság - Hoffmann: kiemelt terület a külhoni oktatásának támogatása- Az oktatási államtitkár kiemelt kormányzati célnak nevezte a külhoni magyarság oktatásának támogatását az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága keddi ülésén.Hoffmann Rózsa kiemelte az elmúlt időszak intézkedései közül a nyelvvizsga-rendelet elfogadását, amit beszámolója szerint igen pozitívan fogadtak a külhoni magyarok. Ezzel megszűnt az a diszkriminatív állapot, amely szerint a magyar felsőoktatás preferálta azokat, akik horvát, román, szerb vagy ukrán középiskolában érettségiztek. Az oktatási államtitkár elmondta: húszezer külföldi diák tanul a felsőoktatási intézményekben, és közel 5 ezer a külhoni magyar. A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta: a kormány nemzetstratégiájának megfelelően a külhoni magyarság támogatására fordítható forrásokat kismértékben sikerült növelni idén. A közoktatás pályázati úton történő támogatására 221 millió forint jutott, 36 millióval több mint előző évben. Hasonló a növekedés az itthoni felsőoktatási intézményekben tanulók ösztöndíj-támogatásában, ez 267 millió forint, ami 50 millió forinttal magasabb mint előző esztendőben. A szülőföldi intézményekben tanulók számára 43 millió forinttal növelték az ilyen jellegű kifizetéseket - jelezte. A diplomák kölcsönös elismerése területén is elég jól állunk - folytatta Hoffmann Rózsa, hozzátéve: megkönnyíti és gyorsítja a folyamatot, hogy a szomszédos államok közül négy már tagja az uniónak. Kitért arra, hogy tavaly ősszel járt Ukrajnában, és a tárgyalások eredményeként felgyorsult az ekvivalencia folyamata, de van még tennivaló. Szerbiával összefüggésben elmondta: remélik, hogy a szerb elnök novemberi látogatása szintén meggyorsítja majd a folyamatot. Potápi Árpád (Fidesz), a testület elnöke az oktatási-nevelési támogatási rendszerrel kapcsolatban kiemelte: bevezetése óta tizenegy év telt el, és egyre több jel utal arra, hogy meg kellene fontolni átalakítását. Szili Katalin (független), a bizottság alelnöke arról beszélt, hogy a magyar nyelvű szakképzés felkarolása rendkívül fontos lenne. Ennek hiánya segítheti az asszimilációt - állapította meg. Kalmár Ference (KDNP) azt mondta: az elmúlt időszakban több levél érkezett a komáromi Selye János egyetem esetleges átminősítéséről. Az ügy nincs nyugvóponton, mi jelenleg a helyzet? - kérdezte. Frakciótársa, Stágel Bence a PhD fokozatok honosítását vetette fel, és kitért arra, hogy a folyamat rendszerint nagyon hosszú ideig tart, a költségeket pedig az egyes intézmények eltérően állapítják meg. Szávay István (Jobbik) azt rótta fel, hiába van a szakmai apparátus részéről erős elhatározás a külhoni magyar oktatás kérdéseiben, ha a magyar külügy ezeket a kérdéseket nem tartja fontosnak. Példaként a Selye akkreditációját említette. A hallgatói szerződések kapcsán jó lenne tudni, a külhoni magyar hallgatók esetében mit szándékoznak tenni. Szintén felvetette az oktatási-nevelési támogatás átalakítását. Hoffmann Rózsa válaszában kiemelte: az anyagi természetű problémákat ismerik, a megoldás kulcsa azonban nem csak az államtitkárság kezében van. Hozzátette: a honosítási eljárások elég sok munkaórát vesznek igénybe, és ezért vannak ezek a magas összeget. A Selye János egyetem akkreditációjáról azt mondta, hogy a vegyes bizottság legutóbbi ülésén egyik kiemelt téma volt, és annyit tudtak elérni, a jegyzőkönyvben szerepel, mindkét fél dolgozik azon, hogy az egyetemi akkreditáció megvalósulhasson. Egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a szakképzésre nagyobb erőket kell koncentrálni, és mint mondta, ismeri az oktatási-nevelési támogatások problémáját. Hoffmann Rózsa ugyanakkor egy egyszer megállapított kedvezmény átalakítását csak a külhoni magyar szervezetekkel együtt látta lehetségesnek. A hallgatói szerződésekről azt mondta: a külhoni magyarok esetében az otthon töltött munka érvényes. Az a szándék, hogy a szülőföldjükön dolgozzanak - jelezte. (MTI) 2013. február 18.Ponta: Orbán Viktor Románia ellenségeRománia ellenségének nevezte hétfőn Victor Ponta kormányfő Orbán Viktor miniszterelnököt és a Fideszt. A román képviselőház nem kíván reagálni arra, hogy a magyar Országházra kitűztek egy olyan zászlót, amely nem a román jelképrendszer része. Ez az illető országra tartozik – jelentette be Valeriu Zgonea, a bukaresti alsóház elnöke a házbizottság hétfői ülése után. A szociáldemokrata politikus a székely zászló körül dúló vitára utalva közölte, a magyar-román viszonynak nem ez a „legboldogabb időszaka”, de szerinte ez nem jelenti, hogy mélyíteni kell azt az árkot, amelyet egyesek ásni próbálnak a két szomszédos és baráti ország között. Zgonea közölte azt is: kezdeményezte, hogy helyezzék el a bukaresti parlament épülete előtt Románia valamennyi megyéjének zászlaját, beleértve Hargitának és Kovásznának a román hatóságok által jóváhagyott címerével és jelképeivel ellátott hivatalos lobogóját. Zgonea hozzátette: a házbizottság és a frakcióvezetők egyhangú döntést hoztak arról, hogy a képviselőház ne vegyen részt a zászlóvitában. Úgy vélekedett, hogy Titus Corlăţean külügyminiszter „kellőképpen határozott, érett és kiegyensúlyozott” választ adott Budapestnek. Mint ismeretes, a napokban számos román ellenzéki és kormánypárti politikus kezdeményezte: foglaljon állást a bukaresti parlament azzal kapcsolatban, hogy pénteken kitűzték a székely zászlót a magyar parlament épületére. Puiu Haşotti, a kormányzó liberális párt szenátusi frakcióvezetője hétfőn szorgalmazta, hogy a román törvényhozás szólítsa fel a budapesti Országgyűlést, „hagyjon fel a román állam alapintézményei elleni támadásaival. Haşotti szerint ha a magyar törvényhozás „nem tér jobb belátásra”, szóba kerülhet akár a kétoldalú parlamenti együttműködés befagyasztása is. Eközben Victor Ponta ismét azzal vádolta a Fideszt, hogy belpolitikai és választási érdeke fűződik a székelyzászló-ügy „gerjesztéséhez”, mivel meg akarja szerezni a kettős állampolgársággal rendelkező erdélyi magyarok szavazatát a jövő évi magyarországi választásokon. A miniszterelnök szerint sem a román hatóságok és a romániai magyarság, sem Románia és Magyarország viszonyában nincs gond. „A Fideszt lényegében nem érdekli, mi történik Romániában, az sem, hogy mit tesz vagy nem tesz a romániai magyar közösség, őket az érdekli, hogy szavazatokat nyerjenek a magyarországi választásokon – hangoztatta Ponta. – A Fidesz romániai barátainak, a jobboldali demokrata-liberálisoknak és Traian Băsescu elnöknek kellene felvilágosítaniuk a magyar kormányt, hogy a provokációknak semmi közük az európai eszméhez. Az Európai Néppárt tagjaként ők támogatták korábban Tőkés László megválasztását az Európai Parlament alelnökévé. Ne feledjük tehát, kik barátkoznak Románia ellenségeivel.” Ezzel egy időben hétfőn a magyar Országgyűlésben is téma volt a székely zászló ügye. „A mai Európa egyik jelmondata az egység a sokszínűségben szlogen” – hívta fel a figyelmet Kalmár Ferenc András, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) képviselője, hozzáfűzve: Európa lakosságának mintegy 20 százaléka él kisebbségben. A székely zászló kérdéséről szólva úgy fogalmazott: Románia is aláírta a kisebbségek jogait biztosító a nemzetközi egyezményeket, és azok érvényesülését számon is kéri például Szerbián, a román kisebbség védelmében. „A magyarság bárhogy is éljen, nem fogadja el, hogy másodrendű polgára legyen Európának” – fogalmazott a képviselő. Hozzátette, a regionális szimbólumok használata elfogadott Európában; ennek érdekében védeni kell a kisebbségeket, meg kell állítani az asszimilációt, amelynek egyik eszköze az autonómia. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára üdvözölte, hogy számos magyarországi település tűzte ki a székely zászlót. „Legalább ezer éve azon a földön élnek székely testvéreink, és azon a földön szeretnének boldogulni” – fogalmazott a politikus. Beszámolt arról is, hogy Nyugat-Európában a kisebbségeknek széles körű jogaik vannak, példaként említve a katalánokat, akik szabadon használhatják zászlójukat. Rámutatott: Budapest a viszonosság elvét is kérheti Romániától, hiszen Magyarországon számos jogosítványt kaptak a kisebbségek. Székelyhon.ro, 2013. február 19.Semjén Zsolt: töretlen lendülettel zajlik a honosításTöretlen lendülettel zajlik a honosítás, a kérelmek száma nem csökken, hetente mintegy négyezer igénylés érkezik - mondta Semjén Zsolt az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtti éves meghallgatásán kedden Budapesten. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes megerősítette: a kérelmek száma közelít a 400 ezerhez, a tapasztalatok alapján egyszerűsítették az ügyintézést, az anyakönyvezést, és az állampolgárság megállapítását a Magyary-program keretében. Kitért arra, további konzulokkal erősítették a konzulátusokat, hogy a kisebb településekre is eljussanak, a diaszpóra területeire mintegy ötven konzult küldenek ki, hogy a folyamatot segítsék. A Kőrösi Csoma Sándor-program keretében további ötven népművelő érkezik a diaszpóra területeire a magyar nyelv tanításának fejlesztése és a kulturális életet felpezsdítése érdekében. Semjén Zsolt szólt a Julianus-program elindításáról, ez a tárgyi örökség felmérését, megtartását célozza, és a magyar szervezetek életére is jótékony hatással lesz. Örökségvédelmi megállapodásoknak köszönhetően 17 műemlék újulhat meg - tette hozzá. Utalt arra, felállították a Magyar Diaszpóra Tanácsot, ezt a többi között azzal indokolta: a diaszpóra érdekei korábban háttérbe szorultak, más problémák foglalkoztatják az ottani magyarságot, mint a Kárpát-medence magyarságát. A tanács része a Magyar Állandó Értekezletnek (Máért). A Határtalanul! program iránt egyre nagyobb az érdeklődés, e célra 500 millió forintot biztosítottak tavaly. A Külhoni magyar óvodák éve program 3500 óvodába jutott el, bejárták a Kárpát-medencét. Az idei év a kisiskolák éve, az erőket e célra fókuszálják. Semjén Zsolt kiemelte még a jogsegélyszolgálat és a kapcsolódó intézet létrehozását. Közölte, három évre több mint négymilliárd forintot kap az erdélyi Sapientia egyetem, így biztosítva lesz a kiszámítható működése. A csángókra térve rámutatott: rendeződtek a személyi kérdések, a magyar oktatást a pedagógusszövetség bonyolítja le meghatározott szakmai szempontok alapján. Precíz elszámolás és számon kérhető szakmai kritériumok szükségesek, és erre a szövetség garanciát jelent - rögzítette, utalva a korábbi anomáliákra. A felvidéki Selye János Egyetemről szólva elismerte: vannak szakmai hiányosságok, hasonló rugalmasságot kértek a szlovák kormánytól, mint a szlovák egyetemeknél. Magyar részről is mindent meg kell tenni, ezért pénzügyileg és az egyetemi oktatók tekintetében segíteni fognak - ígérte, hozzátéve: reális esély van arra, hogy a 2014-es akkreditáció sikeres legyen. Semjén Zsolt azt mondta, a Vajdaságban nagyon sok a pozitívum, a kulturális autonómia tekintetében is, de a magyarellenes atrocitások minderre árnyékot vetnek. A kettős mérce, ami az ottani ügyészi eljárásokban nyilvánvaló, elfogadhatatlan - közölte. "Elfogadhatatlan, hogy nap mint nap magyarverésekkel, atrocitásokkal kell szembenézni" - fogalmazott, hozzátéve: próbálnak lépni, hogy a két ország rendőrsége között legyen együttműködés, és az adott területeken legyenek magyarul beszélő rendőrök. Fontos lenne, hogy a szerb állam demonstrálja, nem tűri az etnikai alapú incidenseket - hangsúlyozta. Közölte, Kárpátalján formális és informális lépéseket tettek a magyar nyelvű oktatás akkreditációja érdekében, a II. Rákóczi Ferenc Főiskola támogatása kiemelt helyen szerepel. Hozzáfűzte: az új ukrán nyelvtörvényt üdvözölték, de azt már kevéssé, hogy annak megvalósítását elszabotálják, ami a magyarságot hátrányosan érinti. Potápi Árpád (Fidesz), a testület elnöke szerint az MSZP jelenlegi politikája, Szanyi Tibor közelmúltban tett kijelentése, amivel "lerománozta a Békemenetben részt vevő erdélyi magyarokat", arcul csapása újra a nemzetnek, ugyanaz az alap, amit Gyurcsány Ferenc teremtett meg 2004-ben. A szlovák államfő keddi budapesti látogatását történelminek nevezte, és utalt arra, a két állam között számos rendezetlen kérdés van, így a Benes-dekrétumok, a kettős állampolgárság ügye. Csóti György (Fidesz) a hamarosan parlament elé kerülő beszámolóból kevesellte az autonómiára vonatkozó részt. Közölte, csak a teljes körű autonómia mentheti meg a magyarságot, és javasolta: Szlovákia és Románia vonatkozásában még határozottabban lépjen fel a kormány. Kalmár Ferenc (KDNP) szintén az autonómia fontosságát hangsúlyozta. Szili Katalin (független) alelnök az autonómia kérdésében kíváncsi volt a kormányzati álláspontra. Az autonómiahálózat megteremtése Európa számára fontos lehet - közölte. Szávay István (Jobbik) azt mondta, a kormány önkényesen, pártpolitikai szempontok szerint válogat a külhoni magyarság szervezetei között, és szóvá tette, hogy a Délvidéken negligálják a Vajdasági Magyar Szövetségen (VMSZ) kívüli tömörüléseket. Hiányolta a beszámolóból az önkritikát, azt egyoldalú sikerpropagandának nevezte. Semjén Zsolt jelezte: komoly vita van Szlovákiával állampolgársági kérdésben, de nem lehet nem látni a különbséget az első és a második Fico-kormány között. Ugyanakkor az a követelés, hogy egyeztetett törvény legyen Szlovákiával, egyenértékű azzal, hogy ne legyen ilyen jogszabály - mondta, hozzátéve: abban kell előrelépni, amiben lehet, ez a gazdasági együttműködés, és ezek a sikerek elősegíthetik a nemzetpolitikai megállapodásokat is. A székely zászló ügyében az az álláspont: nem élezni a feszültséget, de "nem is feladni, ami az emberi jogainkból fakad". A történések mögött a miniszterelnök-helyettes a román belpolitikát látja. Úgy fogalmazott, az autonómia az unióban elfogadott értékek megvalósítása, ez a magyar megmaradás garanciája, minden, ami efelé mutat, "jó és nemzetmentő, minden, ami ellene hat, rossz és nemzetvesztő". Semjén Zsolt egy másik felvetésre reagálva azt mondta, a VMSZ-t nem ők választották, hanem a délvidéki magyarok. Budapest, 2013. február 19., kedd (MTI) - 2013. április 16.OGY - Autonómia albizottság - Berényi: a felvidéki magyarság megmaradásának feltétele az autonómiaA felvidéki magyarság megmaradásának alapvető feltétele az autonómia - jelentette ki Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának keddi budapesti ülésén. A felvidéki magyar politikus úgy fogalmazott: nem lehet senkinek sem érdeke, hogy ez a közösség megszűnjön, és épp a népességfogyásnak köszönhetően teljesen legitim kérés az autonómia. Berényi József egyetértett azokkal a véleményekkel, miszerint Európában nincs hatékony kisebbségvédelmi modell, és amiket a 90-es években kitaláltak, azok ma már nem működnek. Duray Miklós felvidéki politikus kiemelte: ha önmagukban nem erősödnek meg, hiába lesz változás az európai közgondolkodásban, nem mennek semmire. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy a felvidéki magyarok saját erejükből nem tudják majd kiharcolni az önkormányzatiságot. Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője arról beszélt, hogy az autonómiáról szóló párbeszédnek Szlovákián kívül akadálya nincs. Problémának látta ugyanakkor, hogy nincs a köztudatban, mit értenek alatta, mire jó, és sokszor nem eszközként, hanem végcélként tekintenek rá, a "csodavárás körébe" került ez a fogalom. Bárdos Gyula, a Csemadok (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete) elnöke célként jelölte meg, hogy a legfiatalabb generáció számára is nyilvánvalóvá tegyék az autonómia fontosságát, és az a közbeszéd tárgya legyen. Fontosnak tartotta, hogy a regionális választásokon is minél többen vegyenek részt, sok helyen ugyanis, ahol tömbmagyarság él, mégsem élnek a lehetőséggel, hogy magyar polgármester, és magyar többségű képviselőtestület legyen. Csóti György (Fidesz), a bizottság alelnöke úgy fogalmazott: a szlovákiai politikai gyakorlat az elmúlt két évtizedben és a felvidéki magyarság drasztikus fogyása joggal felveti azt a feltételezést, hogy "a szlovák politika célja a magyarság teljes és végleges felszámolása a Felvidéken, természetesen nem 20. századi módszerekkel, (...) kikényszerített asszimilációval, és kikényszerített elvándorlással". A kormánypárti politikus alapvető feltételnek nevezte, hogy a magyar kormány és a magyar politika támogassa az autonómia-törekvéseket, mint kiemelte: egy teljes Kárpát-medencei összefogás hozhat eredményt. Hangsúlyozta: ő a minden magyar felelős minden magyarért elvet vallja. Kalmár Ferenc (KDNP) azt mondta, hogy fontos, ne fáradjanak bele az autonómiáért folytatott küzdelembe. "Csináljuk tovább", Magyarországon és a környező országokban egyaránt - szólított fel. A bizottság tárgyalt a különböző polgári kezdeményezések állásáról is. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke közölte: a kisebbségvédelmi jogalkotást célzó, aláírásgyűjtést kezdeményező javaslatukat előzetes véleményezésre beterjesztették az Európai Bizottság jogi főosztályához, a választ egyelőre még várják. Az erdélyi politikus hangsúlyozta, hogy nemcsak a magyarság, hanem minden Európában kisebbségben élő nemzetiség ügyéről van szó. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára elmondta, hogy az ő javaslatuk nem elsősorban a székely autonómiáról szól, és olyan kisebbségi szabályozási csomagot dolgoztak ki, amely konkrét jogi aktusokat kér az őshonos kisebbségek és a regionális nyelvek védelme érdekében. Európában 100 millióan tagjai őshonos nemzeti kisebbségnek, azaz minden hetedik európai polgár valamely kisebbséghez tartozik. Emellett mintegy 40 millióan beszélnek más nyelvet, mint az adott ország hivatalos nyelve. Jelezte: 2013 júniusában indítják el hivatalosan is kezdeményezésüket. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kiemelte: javaslatuk a régiók felől közelít, és szeretnék Székelyföld kérdését európai kérdéssé tenni. Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke ehhez azt tette hozzá, hogy Székelyföldön a magyarság arányaiban őrzi vezető szerepét, ezért fontos, hogy az SZNT javaslatát támogassák. Ha együtt tudnának lépni, kifelé az lenne az üzenet, hogy nincs széthúzás a magyarság szervezetei között - jegyezte meg. Az Európai Unió 2012. április 1-jétől tette lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy egy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság (EB) jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, amely jogszabály összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel. MTI 2013. április 17.Egyedül nem megy (Tanácskozott az Autonómia Albizottság)A felvidéki magyarság megmaradásának alapvető feltétele az autonómia – jelentette ki Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának keddi budapesti ülésén. A romániai magyarság képviselői a három szervezet három egymástól különböző európai polgári kezdeményezését ismertették. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke közölte: a kisebbségvédelmi jogalkotást célzó, aláírásgyűjtést kezdeményező javaslatukat előzetes véleményezésre beterjesztették az Európai Bizottság jogi főosztályához, a választ egyelőre még várják. Az erdélyi politikus hangsúlyozta, hogy nemcsak a magyarság, hanem minden Európában kisebbségben élő nemzetiség ügyéről van szó. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára elmondta, hogy az ő javaslatuk nem elsősorban a székely autonómiáról szól, és olyan kisebbségi szabályozási csomagot dolgoztak ki, amely konkrét jogi aktusokat kér az őshonos kisebbségek és a regionális nyelvek védelme érdekében. Európában százmillióan tagjai őshonos nemzeti kisebbségnek, azaz minden hetedik európai polgár valamely kisebbséghez tartozik. Emellett mintegy negyvenmillióan beszélnek más nyelvet, mint az adott ország hivatalos nyelve. Jelezte: 2013 júniusában indítják el hivatalosan is kezdeményezésüket. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kiemelte: javaslatuk a régiók felől közelít, és szeretnék Székelyföld kérdését európai kérdéssé tenni. Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke ehhez azt tette hozzá, ha együtt tudnának lépni, kifelé az lenne az üzenet, hogy nincs széthúzás a magyarság szervezetei között – jegyezte meg. A tanácskozásnak kiemelt témája volt a felvidéki magyarság helyzete, Berényi József úgy fogalmazott: nem lehet senkinek sem érdeke, hogy ez a közösség megszűnjön, és épp a népességfogyás miatt teljesen legitim kérés az autonómia. Berényi József egyetértett azokkal a véleményekkel, miszerint Európában nincs hatékony kisebbségvédelmi modell, és amiket a 90-es években kitaláltak, azok ma már nem működnek. Duray Miklós felvidéki politikus kiemelte: ha önmagukban nem erősödnek meg, hiába lesz változás az európai közgondolkodásban, nem mennek semmire. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy a felvidéki magyarok saját erejükből nem tudják majd kiharcolni az önkormányzatiságot. Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője arról beszélt, hogy az autonómiáról szóló párbeszédnek Szlovákián kívül akadálya nincs. Problémának látta ugyanakkor, hogy nincs a köztudatban, mit értenek alatta, mire jó, és sokszor nem eszközként, hanem végcélként tekintenek rá, a „csodavárás körébe” került ez a fogalom. Bárdos Gyula, a Csemadok (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete) elnöke célként jelölte meg, hogy a legfiatalabb generáció számára is nyilvánvalóvá tegyék az autonómia fontosságát, és az a közbeszéd tárgya legyen. Fontosnak tartotta, hogy a regionális választásokon is minél többen vegyenek részt, sok helyen ugyanis, ahol tömbmagyarság él, mégsem élnek a lehetőséggel, hogy magyar polgármester és magyar többségű képviselőtestület legyen. Csóti György (Fidesz), a bizottság alelnöke alapvető feltételnek nevezte, hogy a magyar kormány és a magyar politika támogassa az autonómiatörekvéseket, mint kiemelte: egy teljes Kárpát-medencei összefogás hozhat eredményt. Hangsúlyozta: ő a minden magyar felelős minden magyarért elvet vallja. Kalmár Ferenc (KDNP) azt mondta, hogy fontos, ne fáradjanak bele az autonómiáért folytatott küzdelembe. „Csináljuk tovább”, Magyarországon és a környező országokban egyaránt – szólított fel. A bizottság tárgyalt a különböző polgári kezdeményezések állásáról is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy). 2013. október 15.- Eddig közel harmincezer új külhoni magyar állampolgár regisztrált levélben a jövő évi parlamenti választáson való részvételre - közölte Pálffy Ilona az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának keddi budapesti ülésén.A Nemzeti Választási Iroda vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy az augusztus 15-től lehetővé tett, levélben történő regisztráció mellett november 1-jétől online is lehetőség lesz bejelentkezni. Pálffy Ilona arra számít, hogy ezzel az újabb lehetőséggel jelentősen bővül majd a regisztrálók száma. Hozzátette: az online regisztrációval várhatóan nagy számban élnek majd a fiatalok, a tengeren túl élők, illetve azon államok polgárai, ahol tiltják a kettős állampolgárságot. Kitért arra, hogy 239 ezer tájékoztató levelet küldtek ki, amiből mintegy nyolcezer jött vissza hibás cím, vagy "postai hozzáállás miatt". A legtöbb - mintegy kétezer - Németországból, de magas a visszaérkező levelek száma Romániából és Szerbiából is. Elmondta, számos jelzés érkezik, hogy problémás a regisztrációs ívek kitöltése, ezért mintanyomtatványt tettek közzé. Nagyon sokszor gondot okoz, hogy az érintettek nem szívesen adják meg az értesítési címüket. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy lehetőség van bármilyen értesítési cím megadására. Az állampolgárok érdeke, hogy az adott ország nyelvén adják meg azt a címet, ahová a levélcsomagot kérik - jelezte. Pálffy Ilona elmondta, hogy a postai úton beérkezett szavazatokat a választások estéjén 7 óra után kezdik majd feldolgozni, és előzetes eredményt várhatóan aznap éjfélig már tudnak mondani. Potápi Árpád, a testület fideszes elnöke úgy számolt, hogy ha a jelenlegi tendencia megmarad, akkor csupán 90-100 ezer lesz a regisztráltak száma, ami igen alacsony a kérelmeket és az esküt tevők arányát nézve. A kormánypárti politikus tájékoztató kampányt sürgetett, amelyen a regisztráció fontosságára hívnák fel a figyelmet. Félőnek nevezte, hogy sokan az utolsó pillanatra hagyják ezt, és nem tudnak majd élni szavazati jogukkal. Óriási a felelőssége a társadalmi és civil szervezeteknek, pártoknak, történelmi egyházaknak egyaránt - jegyezte meg. Hidvéghi Balázs (Fidesz) alelnök arra volt kíváncsi, a diaszpóra magyarságát milyen módon tervezik megszólítani. Érdeklődött a tervezett angol nyelvű anyagok, valamint a szórólapok elkészülte iránt. A jobbikos Szávay István arra volt kíváncsi: mennyiben elfogadható elv, hogy határon túli politikai pártok ajánlják fel segítségüket a választópolgároknak, hogy irodájukat adják meg értesítési címként. Tíz évre szól a regisztráció; azt hogyan ellenőrzik majd, illetve hogyan előznék meg, hogy elhunyt emberek adataival éljenek esetleg vissza? - kérdezte. A külképviseletek felkészültségére is rákérdezett a szavazás zökkenőmentes lebonyolítása szempontjából. Szabó Vilmos (MSZP) szerint nagyon korrekt és informatív tájékoztatást kaptak. Azt kérdezte: a regisztráció folyamatában kik vehetnek részt, van-e erre vonatkozó külön rendelkezés. Kalmár Ferenc (KDNP) felvetette, hogy hirdetéseket lehetne feladni rádióban, televízióban is a témában. Többen is felhívták a figyelmet a szerintük túlzottan szigorú előírásokra, amelyek megszegése a szavazásból való kizárást eredményezheti. Pálffy Ilona válaszában elmondta: az irodának nincs kezdeményező szerepe, nem jogalkotó, és a szabályokat nem ők hozták. Muszáj bizonyos pontokat megfelelően kitöltetni, hogy minél kevesebb támadási felület legyen - felelte az aggodalmakra, jelezve egyúttal: ehhez minden olyan segítséget, információt igyekeznek megadni, ami pártsemleges. Kitért arra, hogy kisfilmet készítenek a regisztrációról, amit televízióban, rádióban sugároznak majd és kérik a határon túli médiumok segítségét is. Jelezte: a Diaszpóra Tanács novemberi ülésén tájékoztatót tart majd a regisztrációról, és felmerült külképviseleteken tájékoztatók szervezése is. Az angol nyelvű anyagok is elkészültek, ezek pár napon belül kikerülnek a honlapra. Emellett francia és német nyelvű tájékoztatás is lesz. Az NVI semmilyen egyesülettel, egyházzal nem tart kapcsolatot, egyedül a külképviseletekkel - fűzte hozzá, és megemlítette azt is: a regisztrációs lapok minden külképviseleteken elérhetők. A levélben szavazók külön névjegyzéken szerepelnek, és ehhez viszonyítják mennyi voks érkezett be. Külképviseleten a választások előtti nyolcadik napig lehet jelentkezni. (MTI) 2014. február 18.A nemzeti parlamenteknek meghatározó szerepük van az emberi jogok tudatosításában, gyakorlati érvényesítésében és a jogsértések visszaszorításában - mutatott rá Borbély László, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke, a bukaresti törvényhozás és az Interparlamentáris Unió (IPU) által rendezett kétnapos emberi jogi szeminárium raportőre kedden.Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkáját ismertető, a törvényhozók felelősségét tudatosító tanácskozáson 11 kelet-közép-európai ország parlamentje képviseltette magát. Borbély László kifejtette: Románia értékes tapasztalatokat gyűjtött a kommunista rendszer bukása óta az emberi jogok tudatosítása és gyakorlati érvényesítése terén, és ezt kész megosztani a térség többi országával. "A közösség bizalmát élvező, választott politikusoknak feladatuk tudatosítani az állampolgárokban alapvető jogaikat, feltárni, kivizsgálni a társadalomban tapasztalt jogsértéseket, legyen szó embercsempészetről, erőszakról, gyermekmunkáról, vagy a nemzeti kisebbségek helyzetéről" - hangsúlyozta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa. A nemzeti kisebbségek jogsérelmeiből fakadó társadalmi feszültségekre hívta fel a bukaresti tanácskozás résztvevőinek figyelmét Kalmár Ferenc országgyűlési képviselő is. A KDNP-s politikus az MTI-nek elmondta: az emberi jogok problémaköre nem korlátozható a romák helyzetére, a szexuális kisebbségekre vagy a fogyatékkal élők gondjaira. Ebben a kelet-közép-európai térségben a nemzeti közösségek közti súrlódások okozzák a legnagyobb feszültségeket - mutatott rá Kalmár Ferenc. A képviselő kifejtette: az Interparlamentáris Unió által szervezett tanácskozások jó alkalmat teremtenek arra, hogy a résztvevő országok egymás törvényhozására tudjanak hatni, és - egyebek mellett kisebbségvédelmi kérdésekben - a jó megoldások meghonosítására bíztassák egymás parlamenti képviselőit. Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti: (MTI) 2014. február 19.Az emberi jogok gyakorlati érvényesítéséről tanácskoztak BukarestbenA nemzeti parlamenteknek meghatározó szerepük van az emberi jogok tudatosításában, gyakorlati érvényesítésében és a jogsértések visszaszorításában – mutatott rá Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, a bukaresti törvényhozás és az Interparlamentáris Unió (IPU) által rendezett kétnapos emberi jogi szeminárium raportőre kedden. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkáját ismertető, a törvényhozók felelősségét tudatosító tanácskozáson 11 kelet-közép-európai ország parlamentje képviseltette magát. Borbély László kifejtette: Románia értékes tapasztalatokat gyűjtött a kommunista rendszer bukása óta az emberi jogok tudatosítása és gyakorlati érvényesítése terén, és ezt kész megosztani a térség többi országával. "A közösség bizalmát élvező, választott politikusoknak feladatuk tudatosítani az állampolgárokban alapvető jogaikat, feltárni, kivizsgálni a társadalomban tapasztalt jogsértéseket, legyen szó embercsempészetről, erőszakról, gyermekmunkáról vagy a nemzeti kisebbségek helyzetéről" – hangsúlyozta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikusa. A nemzeti kisebbségek jogsérelmeiből fakadó társadalmi feszültségekre hívta fel a bukaresti tanácskozás résztvevőinek figyelmét Kalmár Ferenc magyar országgyűlési képviselő is. A KDNP-s politikus az MTI-nek elmondta: az emberi jogok problémaköre nem korlátozható a romák helyzetére, a szexuális kisebbségekre vagy a fogyatékkal élők gondjaira. Ebben a kelet-közép- európai térségben a nemzeti közösségek közti súrlódások okozzák a legnagyobb feszültségeket – mutatott rá Kalmár Ferenc. A képviselő kifejtette: az Interparlamentáris Unió által szervezett tanácskozások jó alkalmat teremtenek arra, hogy a részt vevő országok egymás törvényhozására tudjanak hatni, és – egyebek mellett kisebbségvédelmi kérdésekben – a jó megoldások meghonosítására biztassák egymás parlamenti képviselőit. Népújság (Marosvásárhely), 2014. április 9.Ajánlja az Európa Tanács a kisebbségi nyelvhasználat biztosításátA hagyományos kisebbségek jogairól szóló, magyar kezdeményezésű jelentést fogadott el az ET parlamenti közgyűlése. A dokumentum szorgalmazza a kisebbségi nyelvhasználat biztosítását. A szekértő szerint a dokumentum jól jön a magyar közösségnek. Az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése keddi strasbourgi ülésén elfogadta Kalmár Ferenc András magyar néppárti (KDNP-s) országgyűlési képviselő jelentését a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az Európa Tanács azon tagállamainak, amelyek ezt még nem tették meg, alá kell írniuk és ratifikálniuk kell a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját. Az ET Parlamenti Közgyűlése felszólítja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a hagyományos nemzeti kisebbségek által lakott területen beszélt nyelv hivatalos használatát. A Közgyűlés szerint politikai prioritásként kell kezelni a nemzeti kisebbségek jogvédelmét, mert a „kisebbségvédelem a konfliktusok megelőzésének egyik eszköze”. A jelentésről folytatott vitában Kalmár Ferenc András hangsúlyozta: egész Európát érintő ügy a hagyományos nemzeti kisebbségek békés együttélése a többséggel. A társadalom stabilitása függ a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülésétől – tette hozzá. Szembenállástól együttélésig A KDNP politikusa elmondta, hogy Dél-Tirolban a következőképpen írták le neki az olasz és a német ajkú közösség második világháború utáni viszonyának alakulását: kezdetben szembenállás volt, majd azt az egymás mellett élés, utána pedig az együttélés követte. Jó lenne – tette hozzá –, ha idővel az „egymásért élés” időszaka is bekövetkezne, de ha Európa győzni akar a globális versenyben, akkor el kell jutnia legalább az együttélés fázisába a többség és kisebbség viszonyát illetően. A jelentéstervezet címében eredetileg az szerepelt, hogy a dokumentum a hagyományos, vagyis az őshonos nemzeti kisebbségekről szól. A vita nyomán végül egy módosító indítvány elfogadásával kivették a szövegből a „hagyományos” kifejezést, ám a tartalmi részek lényege nem változott. A „hagyományos kisebbségek” fordulattal szemben azzal a kifogással éltek – többek közt finn részről –, hogy az fogalmilag kirekeszti a romákat. Markó Attila: nem kötelező, de jól fog Nincs európai jogi norma arra vonatkozóan, hogy a tagállamok ratifikálják a kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, a Nyelvi Chartát, vagy hogy szavatolják a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát, de egy ilyen ajánlás biztatás lehet – fogalmazta meg megkeresésünkre Markó Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője, aki a Mikó Imre jogvédő csoporttal a román hivatalos dokumentumot kiegészítendő árnyékjelentést készített az ET számára a kisebbségi nyelvhasználat romániai helyzetéről. „Az Európa Tanács minden erre vonatkozó közlése, jelentése, ajánlása, határozata jó nekünk. Hetente kellene ilyeneket kiadnia. Minden, ami a jogbővítésre vonatkozóan kijön az ET-től, csak ráerősít arra, amit mi itthon folyamatosan hangoztatunk, visszaigazolja, hogy amit kérünk, nem idegen Európától” – fogalmazta meg az RMDSZ képviselő. Markó Attila emlékeztetett, hogy ilyen típusú felhívásai még voltak az Európai Tanácsnak, de nem árt ezeket megismételni, mert vannak „elaludt” tagországok, melyek szándékosan vagy kevésbé, de elfelejtik ratifikálni a keretegyezményt vagy a Nyelvi Chartát. „Szeretném látni, hogy az ET dokumentumait az Európai Unió is sajátjaként vállalja fel, de amíg ez nem történik meg, nekünk a keretegyezménybe és a Nyelvi Chartába kell kapaszkodnunk, amelyeket Románia ratifikált is” – mondta a kisebbségvédelmi szakértő. Hozzátette, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat folyamatosan azon dolgozik, hogy az alkalmazás terén is megfelelő szintre jusson a kisebbségvédelem és a nyelvi jogok biztosítása. A képviselő elmondta, a Nyelvi Chartára alapozva négy kezdeményezése van „csövön” a Parlamentben: az igazságügyi és egészségügyi nyelvhasználatra vonatkozó, valamint az, hogy anyanyelven lehessen fordulni a jogvédőkhöz, vagyis az ombudsmanhoz és a diszkriminációellenes tanácshoz. A jogvédő szolgálat munkatársai gyakran azzal szembesülnek, hogy a jogszabály létezik, de gyakorlatban egyáltalán nem alkalmazzák. Meglátásuk szerint állandóan figyelmeztetni kell a magyar közösség tagjait, hogy éljenek a jogaikkal, a közintézményeket pedig, hogy tartsák be a kétnyelvűséget. Az Európa Tanács és a Parlamenti Közgyűlés Az Európa Tanács egy regionális nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Strasbourg. Jelenleg 47 tagja van, de nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság- és emberi jogokat. Céljai a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, a második világháború utáni újjáépítés lebonyolítása, az emberi jogok védelme. A Parlamenti Közgyűlés 318 tagját és azonos számú helyettes tagját a nemzeti parlamentek választják meg vagy jelölik ki saját képviselőik közül. A tagállamok képviselőinek száma az ország népességétől függően 2 és 18 között változik. A nemzeti delegációk összetételének hűen kell tükröznie a nemzeti parlamentek politikai pártjait vagy csoportjait. A 47 nemzeti parlamentből delegált képviselők a legátfogóbb fórumot alkotják. A Közgyűlés szabadon határozza meg napirendjét. Tanácskozásai fontos iránymutatást adnak az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának és a kormányközi csoportoknak, tevékenysége a képviselők révén befolyást gyakorol a kormányokra, valamint visszahat a nemzeti parlamentekre is. A Közgyűlés évente négyszer tart egyhetes ülésszakot Strasbourgban, az Európa Palota parlamenti üléstermében. Balogh Levente, Bíró Blanka. Székelyhon.ro 2014. április 10.Elfogadott magyar jelentés a nemzeti kisebbségekrőlAz Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése keddi strasbourgi ülésén elfogadta Kalmár Ferenc András magyar néppárti (KDNP-s) országgyűlési képviselő jelentését a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az Európa Tanács azon tagállamainak, amelyek ezt még nem tették meg, alá kell írniuk és ratifikálniuk kell a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, valamint a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Az ET Parlamenti Közgyűlése felszólítja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a hagyományos nemzeti kisebbségek által lakott területen beszélt nyelv hivatalos használatát. A Közgyűlés szerint politikai prioritásként kell kezelni a nemzeti kisebbségek jogvédelmét, mert a „kisebbségvédelem a konfliktusok megelőzésének egyik eszköze”. A jelentésről folytatott vitában Kalmár Ferenc András hangsúlyozta: egész Európát érintő ügy a hagyományos nemzeti kisebbségek békés együttélése a többséggel. A társadalom stabilitása függ a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülésétől – tette hozzá. A KDNP politikusa elmondta, hogy Dél-Tirolban a következőképpen írták le neki az olasz és a német ajkú közösség második világháború utáni viszonyának alakulását: kezdetben szembenállás volt, majd azt az egymás mellett élés, utána pedig az együttélés követte. Jó lenne – tette hozzá –, ha idővel az „egymásért élés” időszaka is bekövetkezne, de ha Európa győzni akar a globális versenyben, akkor el kell jutnia legalább az együttélés fázisába a többség és kisebbség viszonyát illetően. A jelentéstervezet címében eredetileg az szerepelt, hogy a dokumentum a hagyományos, vagyis az őshonos nemzeti kisebbségekről szól. Szabó Vilmos szocialista országgyűlési képviselő a vitában hangsúlyozta is: a jelentés az őshonos kisebbségeket olyan kisebbségként határozza meg, amelyek évszázadok óta ugyanazon a területen élnek, és közös az identitásuk. Megjegyezte, hogy élénk vita folyik magáról az őshonos kisebbség fogalmáról. „Először nyilvánvalóan abban kell közös nevezőre jutnunk, hogy a valóságban léteznek-e ilyen kisebbségek? A válasz határozott igen. Azt gondolom, ezt senki nem tagadhatja le. Nem elméleti, spekulatív fogalomról van szó, hanem tényről. (...) Ha ez így van, nekünk az Európa Tanácsban foglalkozni kell velük, helyzetükkel és az abból következő sajátosságokkal. Ez nem irányul más kisebbségek, illetve egészében a nemzeti kisebbségek ellen. Jól szolgálja a többséggel való együttműködést, a békés együttélést” – mondta az MSZP-s politikus. A vita nyomán – mint arról Kalmár Ferenc András, Szabó Vilmos, valamint a Jobbik országgyűlési képviselője, Gaudi-Nagy Tamás közösen tájékoztatta telefonon Strasbourgból az MTI tudósítóját – végül egy módosító indítvány elfogadásával kivették a szövegből a „hagyományos” kifejezést, ám a tartalmi részek lényege nem változott. A „hagyományos kisebbségek” fordulattal szemben azzal a kifogással éltek – többek közt finn részről –, hogy az fogalmilag kirekeszti a romákat. Kalmár Ferenc András mindazonáltal elégedetten állapította meg, hogy az elfogadott okmány megfogalmazza a kisebbségek kollektív védelmének az igényét – nem csupán a kisebbségekhez tartozó egyének védelmének az igényét. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az elfogadott szöveg a területi önkormányzatiság erősítésére ösztönzi az államokat. Szabó Vilmos hangsúlyozta, hogy a tervezet előkészítése magyar részről közös munka volt, párthovatartozásra való tekintet nélkül. Gaudi-Nagy Tamás hozzátette, hogy most már a magyar kormányzaton múlik, mennyire tudja majd betartatni az elfogadott dokumentumot a környező országokkal. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
